Dál-kisasszonyok

Palatinus strand

A főváros első szabadtéri fürdője, 1919-ben nyílt meg. Egy évvel később bezárták, majd amikor 1921-ben ismét megnyitották, három új medencével is gyarapodott. 

A palatinus latin szó, nádort jelent. A sziget tulajdonosa egykor József nádor volt. 1930-as években felmerült az igény a bővítésre. Janáky István Bauhaus stílusú tervei alapján a kibővített fürdőt 1937-ben nyitották meg.

Bejárata előtt az 1937-ben állított Csorba Géza alkotása, Napozó című szobor állt, amely a második világháború alatt elpusztult, 1967-ben a megmaradt tanulmány alapján újrafaragták és ezt a másolatot állították fel a strand előtt.

Az előcsarnokban Pekáry István - Dál-kisasszonyok násza című faliképe, Ady versét idézi meg, amely a magyarság eredetét, a Csodaszarvas legenda egy mozzanatát beszéli el.

 

Ady Endre - Dál-kisasszonyok násza

Az volt a hír az Azov partján,
Hogy Dál király vén csont és konok,
De nincsenek szebb lyányok a világon,
Mint a Dál-kisasszonyok.

Szép úrfiak nyár-alkonyatkor
Lóháton jöttek és hevenyén,
Az Azov partján tengerbe, bozótba
Belebámult száz legény.

Nagy, jó, deli, magyar legények
Bámulták a sűrüt és vizet.
Szépet álmodtak fehér pendelyekről
S üzentek valakinek.

Ez nagy titka volt az Azovnak,
Itt veszedelmes volt az idő,
Nyárban az ember nőre jobban vágyik,
Mert a nyár nagy keritő.

Nyárban az ember ezredévet él át,
Lelke, szive előreforog
S kidobódott a Dál-kisasszonyokra
Azov partján a horog.

Száz, erős úrfi esküdött meg,
Hogy ló eldől, feszült íj szakad,
De diadalmas vággyal, szerelemmel
Állnak meg egy vár alatt.

Egy lankáson majd nótát kezdnek,
Lyány-csaló nótát és fiatalt
S úgy várják a leányok leszökését,
A csókot és diadalt.

Úgy várják és az Azov partján
Megsűrült és meggyűlt a meleg,
Sátrak előtt az ifjaikra vártak
Kócos, vén harc-emberek.

S Dál király leányait hozták
A vad legények győzelmesen
S a sátrak előtt a vén szivek vére
Meg-megbuggyant csendesen.

A sátrak előtt, Azov partján
Ült a szivekre nagy, messze gyász
És a Dál-kisasszonyokra sötéten
Szállott le az éji nász.

Pekáry István (1905-1981) a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt, sokoldalú életművében a táblaképfestés mellett gobelinszövéssel, díszlettervezéssel, freskófestéssel is foglalkozott. Festészetére tudatos naivitás jellemző, elbeszélő képei stilizáltak, meseszerűek, textiljei főként magyar népmeséket és legendákat ábrázolnak. 

 

Az egyik oldalon harcos férfiak sietnek betörni egy paradicsomi idillbe, a másik oldalon pedig színes, és békésen hullámzó testeket látunk, amint önfeledten merülnek el a játékos időtlenségbe. 

 

Bánatos vagyok, hogy ezt a gyönyörű faliképet, csak részleteiben lehet látni, mivel mindenféle ízléstelen feliratok takarják el. Nem is értem, hogy lehet ezt megengedni? Az eredeti falikép 1937-ben készült, a rekonstrukció 2017-ben.

 

Őszi fürdőzés

Egy szép őszi nap  a Gellért Gyógyfürdőben, mondhatni nyári melegben. 

A fiamtól kaptam ajándékba egy Budapest Spas kártyát. Úgy döntöttem a Gellért fürdőben használjuk fel, mivel félek, hogy a szálloda felújítása után, ki tudja lesz-e lehetőség és alkalom megnézni még....

Már az Árpád-korban is fürdő volt a mai Gellért helyén. II. András  alapította az egykori kórházat és gyógyfürdőt, melynek vizében a törökök is előszeretettel fürödtek. Később, Buda visszafoglalása után finom iszapja miatt Sárosfürdőnek nevezték el, amíg a Szabadság híd építésének idején le nem bontották. 

Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin duó és Stark Izidor által benyújtott tervek fúziójából született meg a mai Gellért fürdő épülete.

A Szt. Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912–18-ban épült, az építkezésen orosz hadifoglyok is dolgoztak az első világháború utolsó évében. 1918-ban nyílt meg. A főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. A fürdőhöz ekkor harmincágyas kórház is tartozott. 

Vizét a Gellért-hegy belsejében létesített forrásokból nyeri. A nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos és szulfátos-kloridos hévíznek fluoridion-tartalma is jelentős. Azt írják kifejezetten jó ízületi betegségek esetén.

A fürdő szecessziós, a kupola barokk stílusú. Főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi.

A Gellért szépséges előcsarnoka 

Róth Manó tíz üvegablaka díszítette az előcsarnokot, témája, Arany János - Buda halála eposza volt. A II. Világháború idején kiszerelték az ablakokat, hogy megmentsék, de sajnos eltűntek. 

1974-ben Baksa József tervezte a nagy előcsarnok jelenlegi ólombetétes színes üvegablakait, fürdőjeleneteket ábrázol. de csak 2008-ban kerültek a helyükre.

Mesés üvegkupola, Róth Manó munkája restaurálva

Négy hölgyet ábrázoló szobor szimbolizálja az évszakokat, a köralakú előcsarnokban. Ez itt az ősz, hogy stílszerű legyek.

A csarnok végében, gyönyörű mozaikszőnyeg előtt, Huszár Adolf  - Vénusz és Ámor szobra (1865), mely eredetileg a Vígadó téren került felállításra, de ott megbotránkoztatta a hölgyeket, mert a férfiak folyamatosan bámulták a szép testű szobrot, ezért hosszú évekig raktárban porosodott, míg megtalálták az itteni helyét 1918-ban.

Azt sem tudtam merre nézzek, fent a festett üvegek, lent a mozaikpadló, oldalt a szobrok lámpák, mind-mind egy remekmű.

Termál medencék termei Zsolnay kerámiákkal és mozaikokkal rendkívül gazdagon díszítettek. A bal oldalon a férfi, a jobb oldalon pedig a női termálmedencék helyezkednek el, azonban 2013. óta a fürdő teljesen koedukált.

A férfi termál fürdő bejáratának két oldalán Ligeti Miklós Csókolózó gyermekek című, 1918-as szobra látható

Ligeti alkotása - Kisfiú teknőccel, fehér majolikából készült

Ligeti Miklós - Sellőgyerekek teknőccel

A fürdő a második világháború alatt is működött, pedig a női részleg egy belövés következtében szinte teljesen megsemmisült.

Úszómedence helyén korábban télikert és minigolf pálya volt.

A "Kacsás lány" nevű szobor, melyet Ligeti Miklós 1894-ben, a fürdő építése előtt alkotott, az úszómedence előtt került elhelyezésre.

A hullámmedencét utólag, 1927-ben építettek a már üzemelő fürdőhöz. A Gellért fürdő hullámmedencéje a világ első hullámmedencéjeként van számon tartva. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült a fürdő.

A hullámmedence már le volt zárva, nem számoltak a szép nyári idővel, október közepén. 

A fürdő kertje és szobrai az első világháború után készültek el. 1927-ben helyezték el egy díszes fülkében Pásztor János Primavera (Tavasz) alkotását. Telcs Ede Gyermekfigurák szobrát.

Lányi Dezső - Fiú hallal

Küzdelem a tengeri kígyóval, ismeretlen alkotó

A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007-2008 között zajlott. Megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat.

A fürdő egyik úszómestere 1930-39 között titokban elkattintott lesifotóiból "Miniszterek gatyában" kiállítás is készült, az egyik csarnokban találkoztam a képekkel.

A fürdő elsőre egy labirintus volt számomra, de mivel vagy kétszer körbejártam, kezdtem magam kiismerni. Miután kigyönyörködtem magam, kipróbáltam sorban a medencéket, bent tovább lehetett csodálni a mozaikokat, kerámiákat, szobrokat. A kinti termál medencében viszont remek volt fürödni, a szép napos, meleg időben. Örülök, hogy itt járhattam és láthattam ezt a páratlan szépségű fürdőt, most először életemben.