Az előző bejegyzésben írtam a méltóságteljes fóti Szeplőtelen Fogantatás-templomról, ahol megnéztük az altemplomot is, amely a Károlyi család temetkezési helye.
A Feltámadás angyala a Végítélet harsonájával őrzi a sírboltot. Egyik kezében az élet könyve van, másik kezében a feltámadásra hívó harsona.
A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács
választja el, ahol fülkékben, szabadon álló koporsókban nyugszanak a
családtagok, köztük gróf Károlyi István, a nemzeti színű szalagokkal díszített koporsóban.
Gaetano Bianchini
egyedülálló márványberakásos, drágaköves intarziája díszíti a sírkápolna
szentélyében álló fekete márványoltárt, ez a templom művészileg
legértékesebb alkotása. 13 éven keresztül készítette az olasz mester. Az oltáron a Feltámadt Krisztus hatalmas márványszobra.
A díszítések a környékbeli, könnyen faragható homokkőből készültek
A sírkápolna szentélyében levő szobrokat
Pietro Teneran faragta.
Károlyi
István 18 éves korában, lovasbalesetben elhunyt lánya, Erzsébet.
Venio Domine - Jövök, Uram
Károlyi József vásárolta legidősebb fiának, Károlyi Istvánnak (1797-1881) a fóti
birtokot 1808-ban. A Károlyi uradalomnak Fót volt a központja, de még
Pest két kerülete is, Palota és Újpest is a birtok része volt.
A Károlyi kastély elődje földszintes, 18. századi épület
volt, amire a 19. század elején egy emeletet építettek. Ekkoriban
készült a kastély házikápolnája is.
Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós vezette, a kastély ekkor nyerte el mai klasszicista stílusú külső képét.
Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is. A szalon falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig az igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették.
Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is. A szalon falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig az igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették.
Gyakori vendég volt itt Széchenyi István,
Kazinczy Ferenc. A grófot többször meglátogatta Ferenc József. Az őszi
falka-vadászatokra melyeket rendszeresen Fóton rendeztek, Sissi királyné is többször átlovagolt Gödöllőről.
Anno a kastélyt
körülvevő parkban halastavat létesítettek, és különleges növény- és faegyütteseket telepítettek. Az eredeti 140 hektárból mára csak 35 hektár maradt meg.
Az 1940-es években a második világháború miatt a család elhagyta az
épületet, melybe frontkórház költözött. A berendezések nagy
része eltűnt, nagy részének azóta is ismeretlen a sorsa. A 40-es évek
végén az épületet a határőrség foglalta el. 1957-ben a frissen
létrehozott gyermekotthon kapta meg az épületet. Az épület 2017-ig a
Fóti Gyermekvárosnak (Károlyi István Gyermekközpont) adott otthont.
1995 környékén Károlyi László
és felesége homoródalmási és dálnoki Kenyeres Erzsébet visszaköltözött a kastély egy kis épületrészébe, melyet a
magyar államtól bérelhettek az első évtizedekben, ma már nem.
A Károlyi család tevékenységének folytatását kívánja követni, a
Fóti Károlyiak Alapítvány. Céljuk egyrészt a kastély
egykori berendezéseinek, tárgyainak felkutatása és eredeti környezetébe
való visszahelyezése. 1945-ben a gróf édesapjának az oroszok elől sikerült a család értéktárgyait,
festményeit elhelyezni a múzeumokban megőrzés céljából, ezeket most
szeretnék visszaszerezni, hogy itt legyenek a kastélyban és maradjon együtt a Károlyi-gyűjtemény. Másrészt a család hagyományának folytatása,
vagyis a hátrányos helyzetű fiatalok pártfogása, támogatása.
A park különleges kútja.....