A keresztig elég meredek kaptatón jutottunk fel, de már innen is pazar volt a kilátás, Füred és a Tihanyi-félsziget a lábunk alatt hevert.
Kialakítottak rajta egy tanösvényt, Aranyember útja néven. Útközben Jókai Mór regényének főhőseiről elnevezett, rönkfából épített padokat találtunk, sajnos a táblák felújítás alatt álltak.
A vörösben izzó cserszömörcésen végigvezető második útszakasz nagyon tetszett, a látvány mesés volt.
Olyan szépen sütött a nap, hogy élveztük mikor erdőben folytathattuk utunkat. Jól kialakított ösvényen vezetett utunk, de azért szemmel tartottuk a turista jelzéseket is, mert könnyen el tudunk tévedni :))
Elértük a fából épített Jókai-kilátót.
Itt nagyon kedves idősebb emberekkel találkoztunk, 35-ös születésű volt az egyik úr, gondolom a társai sem lehettek fiatalabbak, de ahogy mondta a napi 20 km-es táv meg se kottyan neki. :))Szeretem, hogy a hegyen túrázók mindig köszöntik egymást, valahogy nem tud az ember elmenni a másik mellett köszönés nélkül.
Visszafelé nem ugyanazt az utat választottuk, nem volt kedvünk lefelé a meredek szakaszhoz. Miután elég bizonytalanok voltunk, jó szolgálatot tett a "waze" mobilalkalmazás, ez egy gps navigáció, megmutatta nekünk, merre kanyarogjunk le a hegyről, hogy a Kilátó utcán hagyott kocsihoz visszataláljunk.
Azt hiszem be kellene szereznem egy turista térképet a legközelebbi hegymászáshoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése