Debrecen 56-os emlékműve, Melocco Miklós szobra.
Írtam már róla pár éve.....
Az október 23-i napon az első események Debrecenben
történtek. Reggel debreceni diákok több ezres tömege gyűlt össze az
egyetem előtt. A diákok innen jelszavakat skandálva és forradalmi
dalokat énekelve, a belvárosi pártszékházhoz vonultak,
hogy az egyetemi ifjúság húsz pontos követelését kinyomtassák.
Később a diákok egy csoportja a MÁV Járműjavító Vállalat és a Magyar
Gördülőcsapágy Művek dolgozóit tüntetni hívta. Délután 4 órakor már 30–35 ezren
gyűltek össze a Piac utcán.
A Szabadság Nyomdából a Néplap különszámait szétosztották. Két óra
múlva a hatalmi jelképeket is elkezdték leverni az épületekről, közben a
Himnuszt énekelve. A felvonulás a megyei BM épülethez ért, a vörös zászlók leeresztését akarván.
Komócsin Zoltán megyei párttitkár felhívta Garab Imrét, a
híradósezred törzsfőnökét a munkás-diák felvonulás szétverésére. A
fegyverhasználatra is feljogosító utasítást azonban Garab
visszautasította. Garab Imre és tisztje, Nagy Ferenc főhadnagy bement a
belvárosba, katonái nélkül. Az államvédelmi karhatalmi zászlóalj emberei
viszont
nem így tettek: felfegyverkezve a Kossuth utcai tömeget füstgránátokkal, vaktöltényekkel próbálták feloszlatni. A vaktöltények láttán a
kezdetben szétrebbent emberek folytatták a demonstrációjukat. Ekkor
hangzott el a tűzparancs. Megközelítőleg harmincan megsebesültek, ketten
meghaltak. A túlélők elmenekültek, ezzel ez volt az 1956-os forradalom
legelső sortüze.
Másik csodás 56-os emlékművünkről itt írtam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése