Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban van most egy időszakos kiállítás, Schönbrunn kincsei Gödöllőn címmel. Úgy gondoltam megnézem, ha már nem megyek Bécsbe az idén sem.
Csodálatos fenyőfa díszíti a dísztermet, így kezdő fotóként ezt választottam.
Főlépcsőház adventi díszítése
Grassalkovich I. Antal
Kisebédlő Herendivel, és mesés rokokó kályhával
Gróf Rhédey Klára (1809-1869) díszruhája.
Családi ereklyeként öröklődött anyáról leányra. A magyar arisztokrácia körében szokás volt a nevezetes ünnepeken az ősöktől örökölt ruhadarabot viselni, ezzel is jelezvén, hogy a család a folyamatos történelmi hagyományok ápolója. Viselői a Rédey, Teleki, Bethlen, Haller, Ghyczy családok voltak.
Grassalkovich III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina
Egy nagyon érdekes cikket találtam róluk>>>>https://gdl.hu/2021/03/17/a-grassalkovich-csalad-alkonya-az-utolso-sarj-es-egy-eroskezu-lenyugozo-holgy-tortenete/
A lakosztályok közvetlen összeköttetésben álltak a kastély kápolnájával, innen az oratóriumból követhették a szentmisét az itt lakók.
Grassalkovich III. Antal örökös nélkül halt meg, erre utal a lefelé fordított címer.
A kastélyt 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. Ekkor kezdődött a kastély második fénykora a felújított kastély, koronázási ajándékként I.
Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett.
Koronázási kisterem, eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt, jelenleg a koronázásnak állít emléket.
Eduard von Engerth: Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása,
A kályhát báró Bánffy Ádám (1847-1887) készítette és ajándékozta a királynak 1879-80-ban. A cserépkályha 1945-ben elpusztult, de szerencsére
sok töredékét szétszórva megtalálták a kastély területén. A báró egy
másik példányt is készíttetett a maga számára, ez ma is ott áll sértetlenül
az egykori Bánffy-kastélyban, Erdélyben. Erről vettek
szilikon negatívokat a restaurátorok, hogy elkészíthessék a másolatot. A másolat gipszből van, s a restaurátorok beleépítették a gödöllői cserépkályha valamennyi töredékét. 2006-tól díszíti újra a királyi szalont.
Díszterem
Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült 1758 körül.
A királyné kedvenc virága az ibolya volt, lakosztályának szobáit lila selyemtapéta díszíti.
Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély
építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát
alakíttatott ki a királynő számára. Daniel Schmidelli: Mária Teréziát ábrázoló festménye
Erzsébet királyné emlékkiállítás
Zala György márványszobra
Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt.
1876-ban elhunyt Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek jelentős
szerepe volt 1867-ben megkötött
kiegyezés létrejöttében. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia
földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait,
szobrait fekete szövettel vonták be, a három lépcsős ravatal körül
óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt Erzsébet
királyé is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának
szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd
percekig megrendülten térdelve imádkozott. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást
adott Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének az esemény megfestésére.
Az olajfestményt a Nemzeti Múzeum Habsburg-termében helyezték el. Egy
ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a
nyilvánosság elől, A Magyar Nemzeti Galéria
raktárában őrizték. Két évi restaurálás után 2014-ben helyezték el a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Sissinek és Ferenc Józsefnek három leánya – Zsófia, Gizella, Mária
Valéria – és egy fia – Rudolf – született, a négy gyermek közül hárman
megérték a felnőttkort, Zsófia alig kétéves korában meghalt. Ez a kék
selyemtapétával díszített szalon Mária Valéria lakosztályához tartozott.
A szárny emeleti folyosóját a Habsburg család tagjait ábrázoló képgaléria díszíti
Telegdy László festménye a gödöllői hattyús tóról
A két hattyús tavat a királyi időszakban Erzsébet
királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az
1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal
ellátni azokat.
Mária Terézia és Ferenc József
Sissi az 1870-es évektől kezdve nem engedte magát fényképezni, valószínű, hogy utoljára Georg Raab festőművésznek állt modellt 1879-ben, a királyi pár 25 éves házassági évfordulója alkalmából.
Az ideiglenes kiállításon sajnos nem lehetett fotózni.
Az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezést
elpusztították. Ezt követően a gazdasági épületekben a szovjet hadsereg
állomásozott, a főépület pedig sokáig szociális otthon volt. A kastélyt
csak 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, teljesen romos állapotban.
A Lovardát és Színháztermet most sem tudtam megnézni, mert csak csoportosan, meghatározott időben lehet. A hétvégén adventi napok voltak, sok programmal, de direkt nem ebben az időpontban mentem, a tömeg miatt.
Séta a Pálmaházhoz.....folyt.köv.
Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű! Nem véletlen volt kedvenc helye Sissinek is.
VálaszTörlésNagy bánatomra, nem láttam még, de sort kerítünk rá!
Nagyon szép szerintem is, érdemes megnézni. Sajnos az egyik szárny még mindig rossz állapotban van, felújításra vár.
Törlés