Villa il Ferrale

 „Leonardo e Pittura” 

Leonardo és a festészet

 

Vinci és Anchiano között félúton lévő Villa il Ferrale rezidenciájában látható tárlat, Leonardo festményeinek nagy felbontású reprodukcióit mutatja be, azt a benyomást keltve mintha, szemtől szemben állnánk a remekművekkel.

Az Utolsó vacsora nagy felbontású digitális reprodukciója, 1:2 arányban a falra vetítve (1495-98 körül festette Leonardo) Ez a festmény a milánói Santa Maria delle Grazie kolostorban tekinthető meg.

Da Vinci nevéhez leggyakrabban a Mona Lisa és Az utolsó vacsora című festményeit kötik, ezeket tartják a reneszánsz művész, és ezzel együtt az európai művészettörténet legnagyobb mesterműveinek.

Mindezek ellenére, nem úgy tekintett magára mint festőre, képeit gyakran be sem fejezte. Ennek oka, hogy a művészt jobban érdekelte maga a munkafolyamat, mint az eredmény, ezért alkotásait többször félbehagyta.

Mona Lisa, La Gioconda (1503-05)

 Louvre - Párizs

 Szűz Mária a gyermekkel és Szent Annával a festmény 1503-ban készült, 

(Louvre-Párizs)

  

A Keresztelő Szent Jánost ábrázoló kép érdekessége,  hogy modellül Salaì szolgált. Egyesek az arcot a Mona Lisához is hasonlították. Valószínűleg Leonardo utolsó olajfestménye (1513) János bal kezében keresztet tart, jobbja pedig az ég felé mutat. (Louvre- Párizs)

Gian Giacomo Caprotti da Oreno egy személyben volt Leonardo da Vinci inasa és múzsája, akit személyisége miatt csak a Salai, vagyis “ördög” néven emlegettek. Ennek ellenére ő volt Leonardo kedvenc tanítványa. A mester halálakor birtokának a felét és leghíresebb festményét, a Mona Lisát is Salaira hagyta, és nem kizárt, hogy a portré modellje is Leonardo “kisördöge” volt.

Léda és a hattyú (1510)

A mitosz mely sok festőt megihletett

A gyönyörű Léda Tündareosz spártai király felesége volt. Egyszer fürdőzés közben Zeusz meglátta ezt a álomszép halandó nőt, a gyanútlanul fürdőző Lédát hattyú képében kísértette meg. A főistennek sikerült elcsábítani a szépséges asszonyt, aki a nász után nagyon megijedt, hogy a férje haragra gerjed. Azért, hogy a lelkiismeret-furdalását csillapítsa, aznap éjjel Tündareosszal is hált. Nem sokkal ezután két hattyútojást szült, amelyből 4 gyermek kelt ki: két halhatatlan gyermek Zeusztól, Szép Heléna és Polüdeukész, és két halandó gyermek a férjétől, Klütaimnésztra és Kasztór.

Az írásbeli források szerint az eredeti festmény elveszett. Leonardo da Vinci vázlata és számos példánya azonban megmaradt.

A Sziklás Madonna címet Leonardo da Vinci két vallásos tárgyú képe is viseli: a korábbi, 1483 és 1486 között festett változatot a Louvre őrzi, a későbbi (1491-1508) pedig a Londoni Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja.

Infravörös fény alkalmazásával kiderítették, hogy a festmény alatt két másik vázlata rejtőzködik. Ezek egyike teljes mértékben különbözött a festmény tematikájától, míg a másik a Sziklás Madonna volt, ám lényeges eltérésekkel.

Háromkirályok imádása (1481) 

Ezt a képet csak 2017-ben állították helyre, és most újra megcsodálható a firenzei Uffizi Képtárban. Az 1481 körüli, befejezetlen művet a scopetói San Donato kolostor oltárképének szánták. Nem ismert, hogy Leonardo, aki 1482-ben Firenzéből Milánóba indult, miért nem fejezte be a képet.

Salvator Mundi (1499-1510)

A cím jelentése 'a világ megváltója', és Jézus egy jellegzetes ábrázolásmódját takarja: jobb kezét áldásra emeli, míg baljában országalmát tart. 

A festményt vizsgáló szakértő arra lett figyelmes, hogy a fizika törvényeinek ellentmondva a kezében tartott kristálygömb nem úgy tükröződik vissza, ahogyan kellene.  Mivel Leonardo híresen nagy tudással rendelkezett a legtöbb tudományágban, ezért megzavarta a hozzáértőket, hogyan is történhetett egy ekkora tévedés az egyik munkájában. 

Mindezek tudatában az egyik elmélet az, hogy da Vinci nem akarta összemosni a tudományt és a művészetet, ezért festette így. A másik vélemény szerint azért ábrázolta így, szándékosan, hogy kiemelje Krisztus és a gömb csodatévő mivoltát.

Felmerült az is, hogy lehet, hogy nem a híres festő festette. A képen több olyan stílusbeli sajátosság is felfedezhető, ami nem jellemző az ismert alkotóra. 

Legutóbbi megoldás szerint, arra jutottak, hogy a festményen ábrázolt Jézus nem tömör, hanem egy üreges üveggömböt tarthat a kezében; ezért nem láthatunk torzítást az üvegen át.

 

Minden idők legnagyobb összegéért, 450,3 millió dollárért cserélt gazdát  a festmény 2017-ben New York-ban. Az árverést lebonyolító Christie’s aukciós ház közleménye szerint Leonardo da Vinci ezen alkotása a valaha  értékesített legdrágább festmény.

Boldog vagyok, hogy jó pár eredeti Leonardo da Vinci képet volt szerencsém látni az évek során.