Szobrok bűvöletében

Pécsen a Modern Magyar Képtárban bukkantam rá sok gyönyörű Amerigo Tot alkotásra, azért is örültem ennyire, mert nemrégen jártam a Koller Galéria Amerigo Tot emlékszobájában. :)
http://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/06/kortars-muveszet.html

Amerigo Tot -  Holdba nézők

 Kavicsasszonyok

Székek

Schaár Erzsébet (1908-1975) Kirakat

Külön bejegyzésben írok majd róla, mert jártam a "Schaár Erzsébet utcában" :)

Vilt Tibor (1905-1983) Változatok

 Bakos Ildikó (1948 -) Nádas

 

El Kazovszkij, (1948-2008) eredeti nevén Jelena Kazovszkaja orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, aki performansszal, installációkkal is foglalkozik. Édesanyja 1955-ben férjhez ment Skoda Lajos magyar építészmérnökhöz, ezután 1964 nyarán Magyarországra költözött. 

Alkotásaiban oázisok, sivatagi állomások, lakatlan szigetek elevenednek meg képzelete nyomán. Színházi díszletekre emlékeztető, kulisszaszerű helyszíneket mutató festményein álomszerű környezetbe helyezi állandó szereplőit, angyalokat, múmiát, hattyúkat, Vénuszokat, párkákat, balerinákat vagy éppen a lélek-szimbólumát, a kutyaszerű vándorállatot.

Vándorállat a sivatagi homokozóban

Kicsiny Balázs (1958-) Winterreise (Téli utazás) című alkotását többször körbejártam, nem sokra jutottam. Az alábbiakat olvastam róla "Témája a tájékozódás, a hely-meghatározás, az irány és ellenirány metaforája, a tér bejárhatóságának paradoxona. A cím, Schubert dalciklusára utal, melynek első verssora szerint „Idegenként érkeztem, s idegenként távozom.”

Akik régebb óta követnek, tudják, hogy igyekszem, hogy értsek valamit a modern művészetből........, gondolok itt a két fentebb írt művész alkotásaira. Megbújt itt egy régi bronz relief Orbán Antal - Patrona Hungaria alkotása

"Az első világháború végén megkötött fegyverszünet és tárgyalások következtében 1918-ban szerb csapatok szállták meg Baranya területének háromnegyed részét. A vármegye tisztikara akkor lehetőségei alapján csendes ellenállást vállalt a megszállókkal szemben, ezért távoznia kellett. Ez az időszak közel három évig tartott, a szerb csapatok 1921-ben hagyták el  a területet. Közben a trianoni békediktátum Baranya délkeleti részét, területe 1/5-ét, 33 faluval, több, mint 50 ezer lakossal a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolta. Egy évtizeddel később, 1931-ben átadták rendeltetésének a volt vármegyeházához hozzáépített dísztermet, amit ma is a közgyűlések és más ünnepélyes események helyszínének használnak. Ekkor a volt vármegyeháza bejárata melletti helységben ünnepélyes keretek között felavatták Orbán Antal szobrászművész „Patrona Hungaria” című alkotását. A mű a magyarok Nagyasszonyát, Máriát ábrázolja, fején koronával, karján a kis Jézussal. A márvány architektúrába a következőszöveget vésték: Három éven át hullott ránk e falak mögül ellenséges megszállók ökölcsapása. Boldog szabadulásunkra emlékezve, hálával borulunk Mindenható elé és esdekelve kérünk rabságban maradt testvéreinken is könyörüljön Irgalmas Szíved. Csonka Baranya vármegye közönsége a tízéves fordulón. 1931. Nagyboldogasszony havában."