Kabóca zene (Kréta 2.)

Ahogy bejártam a szállodát egyre jobban beleszerettem. Jó volt itt sétálgatni, nappal a kis kalapomban, a tűző napon, a hangos kabóca zene ütemére lépegetni, rácsodálkozni egy-egy épületre, növényre, az itt-ott előbukkanó égszínkék tengerre, leülni egy kicsit, vagy megmártózni a medencékben. Eleinte labirintusnak tűnt...végül már egész jól kiismertem magam. Egy kis ízelítő a kék-fehér szépségből...Görögország dióhéjban életérzésem volt itt, majd meglátjátok miért....

Folyt.köv......