Kossuth-mauzóleum (1909)
Magyarország legnagyobb síremléke, a Fiumei Úti sírkertben, tervezte Gerster Kálmán építész. A Géniusz bronz alkotás, és a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája.
A síremlék a második világháború és az 1956-os harcok során is megsérült,
átfogó felújítását 2015-ben a Nemzeti Örökség Intézete végezte.
Tetején a szabadságharcot szimbolizáló Géniusz bronz szobor. A rabláncára vert oroszlán a leigázott nemzetet jelképezi, mellette áll
az öröklétet kifejező, lobogó fáklyát magasba emelő, az Erő, a Szabadság
és a Világosság szimbolikus géniusza, aki megszabadítja bilincseitől az
oroszlánt.
A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth a mauzóleum belsejében nyugszik.
Kossuth Lajos (1802-1894), az 1848-49. évi szabadságharc szellemi vezetője,
Magyarország kormányzó-elnöke, a világosi fegyverletétel után emigrációba
kényszerült. Előbb Angliában, majd 1861-től Olaszországban, leghosszabb ideig Torinóban élt, és ott is érte a halál
1894. március 20-án, 91 éves korában. Holttestét március 30-án
hazahozták Budapestre, és április 1-jén országos - nem
hivatalos - gyász keretében temették el. Csaknem félmillió ember kísérte utolsó
útjára. (Ferenc József uralkodó az állami gyászt
megtiltotta.)
Zöld ónix szarkofág
A belső térben kivételes
szépségű mozaikdekoráció, a szarkofág felett
aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút.
A mennyezetet díszítő mozaikok Róth Miksa műhelyében készültek, Kölber
Dezső tervei szerint, muránói üveg felhasználásával és aranyozással.
Tisztaság és Hatalom
Itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és
Kossuth Lajos Tivadar, lánya, Kossuth Vilma valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay
Mária és testvére, Ruttkayné Kossuth Lujza.
1900-ban kiírták a tervpályázatot, de az 1902 márciusában lezárt
pályázat nem várt fordulatot vett. Az eredményhirdetés előtt hat voks
Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrászművész alkotását
támogatta, de öt zsűritag - köztük Lotz Károly festőművész, Zala György
szobrászművész és Lechner Ödön építész - a Bálint Zoltán-Jámbor Lajos
tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós alkotását hozta ki első
helyezettnek. A döntés miatt három zsűritag visszaadta mandátumát és
távozott, mondván, "művészietlen" tervet választott ki a testület.
Kossuth Ferenc, a forradalmár fia
akarva-akaratlanul is beavatkozhatott a döntésbe, amikor az
eredményhirdetés előtt kifejezte, neki is a Gerster-Stróbl-féle terv
tetszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése