Még mindig a Múzeumok Éjszakája kapcsán.
A MODEM, Szín képe, a kép misztériuma kiállítás már kevésbé kötötte le a figyelmemet, az Antal-Lusztig-gyűjtemény monokróm alkotásait láthattam itt. A legjelentősebb hazai magángyűjtemények közé tartozik, láttam már több csodálatra méltó kiállítást gyűjteményükből, de ez már túl magas szint számomra.
Be kell valljam, nem értem a monokróm festészetet. Persze tetszenek a színek, sokszor a festék struktúrája is, modern otthonokba el is tudom képzelni ezeket a képeket.
Valahogy úgy érzem, ez nem művészet, mert egy vásznat én is képes lennék pl. pirosra vagy feketére befesteni....Ennek pl. az a címe, hogy Stációk....
Éppen Debreczeny Csaba színművész tárlatvezetése zajlott. Vajon mit lehet beszélni egy-egy monokróm képről, már sajnálom, hogy nem hallgattam bele, hátha megvilágosodtam volna....
Giuseppe Amadio: Cím nélkül
Ez is művészet, az a baj, hogy nem értem.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése