Ónix szarkofág

 Kossuth-mauzóleum (1909)

Magyarország legnagyobb síremléke, a Fiumei Úti sírkertben, tervezte Gerster Kálmán építész. A Géniusz bronz alkotás, és a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. 

A síremlék a második világháború és az 1956-os harcok során is megsérült, átfogó felújítását 2015-ben a Nemzeti Örökség Intézete végezte.

Tetején a szabadságharcot szimbolizáló Géniusz bronz szobor. A rabláncára vert oroszlán a leigázott nemzetet jelképezi, mellette áll az öröklétet kifejező, lobogó fáklyát magasba emelő, az Erő, a Szabadság és a Világosság szimbolikus géniusza, aki megszabadítja bilincseitől az oroszlánt.

A bejárat felett Hungária allegorikus nőalakja ül, fejét lehajtva bal kezére támasztja, arcán szomorúság, a nemzet nagy halottjának elvesztése felett érzett bánat. A fején lévő korona, amelyet III. Béla király 1848-ban felfedezett, épen maradt sírjában talált korona alapján faragott a művész.  Trónusát turul díszíti, fegyverei a trón oldalához támasztott pajzs és Szent István kardja. A bejáratot párducok védelmezik.

A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth a mauzóleum belsejében nyugszik.

Kossuth Lajos (1802-1894), az 1848-49. évi szabadságharc szellemi vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Előbb Angliában, majd 1861-től Olaszországban, leghosszabb ideig Torinóban élt, és ott is érte a halál 1894. március 20-án, 91 éves korában. Holttestét március 30-án hazahozták Budapestre, és április 1-jén országos - nem hivatalos - gyász keretében temették el. Csaknem félmillió ember kísérte utolsó útjára. (Ferenc József uralkodó az állami gyászt megtiltotta.)

Zöld ónix szarkofág

A belső térben kivételes szépségű mozaikdekoráció, a szarkofág felett aranyszegélyű fehér köntöst viselő angyalok tartanak koszorút. 

 

A mennyezetet díszítő mozaikok Róth Miksa műhelyében készültek, Kölber Dezső tervei szerint, muránói üveg felhasználásával és aranyozással.

 Tisztaság és Hatalom

Jog és Törvény

Itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tivadar, lánya, Kossuth Vilma valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay Mária és testvére, Ruttkayné Kossuth Lujza.

1900-ban kiírták a tervpályázatot, de az 1902 márciusában lezárt pályázat nem várt fordulatot vett. Az eredményhirdetés előtt hat voks Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrászművész alkotását támogatta, de öt zsűritag - köztük Lotz Károly festőművész, Zala György szobrászművész és Lechner Ödön építész - a Bálint Zoltán-Jámbor Lajos tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós alkotását hozta ki első helyezettnek. A döntés miatt három zsűritag visszaadta mandátumát és távozott, mondván, "művészietlen" tervet választott ki a testület.

Kossuth Ferenc, a forradalmár fia akarva-akaratlanul is beavatkozhatott a döntésbe, amikor az eredményhirdetés előtt kifejezte, neki is a Gerster-Stróbl-féle terv tetszik.