A Ráth György-villában a Mi szecessziónk című állandó kiállítás azontúl, hogy káprázatos tárgyakkal van tele, még nagyon tanulságos is volt számomra, hiszen sok mindent megtudtam a szecesszióról.
A szecesszió virágkorát a 19. és a 20. század fordulójára tesszük. Pontos kezdeti és végső évszáma nincs, de nagyjából 1890 és az 1910-es évek közé tehető.
A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát
képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György gyűjteményének
érdekes darabjaival. Több tárgy eddig nem szerepelt kiállításon, mivel nemrég restaurálták. A szecesszió három meghatározó irányát (brit, osztrák, francia) enteriőrökön keresztül mutatják be.
Hall, lépcsőház, a bútorokat Horti Pál tervezte, középen a Zsolnay-gyár ökörvérmázzal díszített pálmatartója
Zsolnay váza, liliomot szedő lánnyal
Japán fácánkakas füstülő
Brit művészet
A szecesszió bölcsője az angol szigetvilágban ringott. William Morris, Arts and Craft mozgalma az ipari tömegtermeléssel szemben a kézművesség megújító erejében hitt. Középkori tradíciókat követve, tömör, masszív bútoraikat, hatalmas veretekkel ékesítették, a bútorokat villanyvilágítással is ellátták. A múltat idéző idézeteket olvashatunk rajtuk. Christopher Dresser, a modern formatervezés úttörője volt, az art nouveau formavilágát előlegezte meg az 1880-as években. A skóciai Glasgow-ban két művészházaspár, a - Négyek - iskolát teremtett, elegáns, légies, vertikális művészetükkel új utat nyitottak.
Tálalószekrény 1889.
Jungfer Gyula tervezte, fagyöngy csokorral díszített függőlámpa 1900 körül
Két meghatározó mester, Josef Hoffmann, Koloman Moser, Fritz Waerndorfer támogatásásval megalapította a Wiener Werkstätte iparművészeti vállalkozást. A geometrikus elemek - körök, négyzetek, csigavonalak határozták meg alkotásaikat. Jellegzetes WW szignójuk, a minőség garanciája lett. Moser exkluzív, drága bútorok tervezője volt. Hoffmann a funkcionális bútorok tervezője, különösen népszerűek lettek a hajlított bútorai. Több neves tervező dolgozott a Thonet gyárnak. Bükkfából készült asztalaik, székeik nélkül nem létezett bécsi és budapesti kávéház.
A francia art nouveau-t a természet ihlette, hajlékony és könnyed, tekergő, görbülő formák jellemzik. Két fő központja Párizs és Nancy. Émile Gallé bútor és üvegtervező mester nevét fontos megemlíteni.
Csillár villanyra 1900
Asztali villanylámpák
Asztali villanylámpa
Magyarországi otthonokba nyújt bepillantást a szecessziós ebédlő és a
fogadószoba
Spiegel Frigyes tervezte lábasóra
Rippl-Rónai József -Vörösruhás nő falikárpitja, mely 1898-ban gr. Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlőjébe készült. A második világháborúban elpusztult
berendezés textildíszei közül egyedül a Vörösruhás nő maradt meg. A rendkívül érzékeny darab műtárgyvédelmi okokból évente csak néhány
hónapig függhet a Ráth-villa falán. 2024-ben Franciaországban, egy tárlaton lesz
kiállítva.
Nagy ebédlő szekrény
Kortárs Pattantyús Gergely asztali készlet
Rippl-Rónai József tervezte üvegablak pár, az egykori Japán Kávéház telefonfülkéjének ablaka, alatta Rippl-Rónai József tányérok
Rothschild báró részére, Zsolnay Júlia által tervezett orchideás teáskészlet
Szecessziós fogadószoba
A századforduló egyik legtöbbet foglalkoztatott belsőépítészének, Faragó
Ödönnek fenyő és kőrisfa bútoregyüttese emlékeztet az 1906-os
milánói világkiállításra, ahol először állították ki őket. De itt kapott
helyet a Kozma Lajos tervei alapján készült pamlag és két karosszék,
amely egykor a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez tartozott.
Róth Miksa üvegablakok előtt kortárs, Smetana Ágnes szecesszió ihlette üvegei
Zsolnay váza szerelmes párral, tervezte Mack Lajos 1900
Zsolnay váza, Apáti Abt Sándor tervezés 1899
Zsolnay dísztál, Apáti Abt Sándor és Mack Lajos tervezés 1903
Tiffany asztali lámpa
Csók István - A Tavasz ébredése reprodukció
Hihetetlen szép mindegyik kiállított tárgy! Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy a mai kor művészete nem fog ilyen gyönyörűségeket hagyni az utókorra. Kár. Legalább ezeket méltóan megőrzik, ápolják, védik.
VálaszTörlésThék Endréről pont a minap olvastam egy nagyon érdekes cikket, azelőtt nem is hallottam róla.
Igen, annyit változott a világ. Bennem is sokszor felmerült már, hogy mennyi szépség maradt ránk a múltból! Vajon mi marad a mostaniból? A Néprajzi Múzeumban szembesültem mellbevágóan ezzel, ahol a csodás régi tárgyak között egy gördeszkás cipő volt kiállítva a mai tárgyak közül.
Törlés