Vasárnap olyan tavaszias volt az idő, rengetegen voltak a Városligetben, családok, szerelmes párok andalogtak, kutyások futkároztak és külföldi turisták fotózgattak....
Szerintem még sosem sétálgattam itt a tó körül, minden cél nélkül, élvezve a jó időt és a látványt, felfedezve egy-két újdonságot, vagy éppen csak gyönyörködve a megunhatatlan épületek részleteiben
Városligeti-tó Delfin -szobrai
Városligeti-tó Delfin -szobrai
Az 1896. évi
világkiállítás minden kapuja mellett sárkányok és delfinszobrok álltak.
Ebből ez a 2-2 összefonódott delfin maradt itt. A sárkányok közül egy a Kiscelli Múzeum kapujához került, kettő pedig a Vidám parkba.
Anonymus a XIII. században élő szerzetes volt, aki III. Béla király
udvarában élt és írta meg legfőbb művét, a Gesta Hungarorumot (A
magyarok története). A mesterről gyakorlatilag nem tudunk semmit, Ligeti Miklós nagyon
ötletesen oldotta meg ezt, Anonymust ülve
ábrázolja egy szerzetesi csuhában, amely olyan szögben áll, hogy teljesen eltakarja az arcát.
Részt vett az 1848–1849-es
szabadságharcban, ahol Klapka György oldalán védte Komárom erődjét. A
szabadságharc után Franciaországba emigrált. Az ötéves emigrációt követően
hazaköltözött. Az 1867-es kiegyezést követően, a
mezőgazdaság fejlesztéséért küzdött. 1896-ban létrehozta a
Magyar Gazdaszövetséget, majd 1898-ban a Hangya szövetkezeti hálózatot.
Darányi Ignác, számos kormányban szolgált mint földművelésügyi miniszter. Egyik
elismerésre méltó érdeme volt, hogy funkciót talált a millenniumi
kiállítást követően a Vajdahunyad várának, mint
Mezőgazdasági Múzeum.
A szobor Budapest bombázásakor súlyosan megsérült. Az 1950-es években
egy öntödében találták meg, ahol valószínűleg beolvasztották a készülő
Sztálin-szoborhoz. Szerencsére a Mezőgazdasági Múzeum megőrizte a
szoborhoz készült makettet. Így 2017-ben újra tudták önteni. A szobor talapzatán a következő olvasható: „Si momentum
quaeris, circumspice („Ha emléket keresel, nézz körül”).
Vajdahunyad vára - Alpár Ignác alkotása
Az 1896-os millenniumi ünnepségek,
a honfoglalás emlékére készítették el a mását, a Történelmi Épületcsoport
részeként. Célja az volt, hogy bemutassa a magyar építészet ezeréves
történetét, a román kori, a gótikus és a barokk stílusban épült, neves
magyar építmények másolatai segítségével. A millenniumi kiállítás végén, a nagyközönség tiltakozására kezdeményezték az épület megtartását, de mivel gyenge alapanyagokból, főként fából épült, életveszélyessé vált és 1899-ben lebontották.
1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a
reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú
épületegyüttes.
Román kori épületcsoport
Jáki kápolna, kolostor-kerengő
Alaprajzát a lébényi, jellegzetes ajtaját a jáki templom bejáratáról mintázták
Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival
Segesvári bástyatorony/Kínzótorony
Reneszánsz-barokk épületcsoport
Most, hogy a fákon nem volt lomb, egészen más rálátás esett erre a csodás épületegyüttesre
2014-ben itt írtam róla>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2014/08/varosligetben.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése