Háromszoros búcsújáróhely

Káptalandomb

Győr legrégibb városrésze, itt van az ezeréves győri püspökség központja: a bazilika és a püspökvár, a város két legrégibb műemléke.

Bazilika (Nagyboldogasszony-székesegyház)

A Szent István-kori székesegyház Magyarországon egyedülállóan háromszoros búcsújáróhely, itt található a Szent László-herma, a Könnyező Szűzanya-kegykép és Boldog Apor Vilmos sírja. 

Bazilika a Püspökvár tornyából fotózva

Sajnos felújítás volt a Bazilikában, de ennek ellenére be lehetett menni, és egy-két részletet meg tudtunk nézni, láthatóan ideiglenesen székek is voltak betéve, így misézés is zajlott.

 Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja

Az oldalhajó egyik freskója

A templom kegyképe, az Írországból származó könnyező Mária-kép. Az előkelő ír családból származó Walter Lynch későbbi clonferti püspöké volt, ő hozta Magyarországra, miután a Cromwell-féle üldözés idején menekülni kényszerült hazájából. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, és kinevezte kanonokká és püspöki helynökké. A kép a püspök halála (1663) után a székesegyház oldalfalára került. 

Írországban a 17. század végén ismét katolikusüldözés tört ki, és egy parlamenti határozat alapján az ország összes püspökét száműzték. A határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén a kegyképen látható Szűzanya véres könnyeket hullatott. 

Az évfordulóhoz kapcsolódva minden évben sokan elzarándokolnak a Könnyező Szűzanyához.

A Szent László herma egy külön kis épületben tekinthető meg, rácsok mögött. Bár én örültem, hogy láthatóvá tették a felújítás ellenére.

Szt. László magyar király Nyitrán halt meg 1095-ben, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celestin pápa avatta szentté. Ekkor a sírját felbontva, testét díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, majd a sír feletti oltárra helyezték. 1406-ban az ereklyetartó egy tűzvészben megsérült, utána készülhetett el a mellszobor alakú herma. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III. Béla idején Dénes mester készítette. Az erdélyi felekezeti villongások időszakában a hermát a Báthoriak ecsedi várába menekítették, innen került később Gyulafehérvárra. Náprághy Demeter püspök 1606-ban Prágába menekítette, itt pótolták az elveszett koronát. 1607-ben Náprághy győri püspök lett, akkor kerül a herma Győrbe. A török kiveréséig Borostyánkő (ma Bernstein, Ausztria) várában őrizték. A 15. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik. 1861-ben Simor János püspök az újonnan restaurált Héderváry-kápolnában helyezte el a hermát.

1945-ben vértanúságot szenvedett Apor Vilmos püspök sírja a Héderváry-kápolnában. 

A vörös márvány szarkofág, Boldogfai Farkas Sándor alkotása. 

1948. november 24-re volt kitűzve testének ünnepélyes felhozatala a karmelita templom kriptájából. Az ezt megelőző napon azonban a város és a rendőrség írásban megtiltotta a felhozatalt. Csak 1986. május 23-án lehetett a vértanú püspök testét méltó sírhelyére temetni. 

A szarkofágot Mattioni Eszter hímeskő alkotása veszi körül, amely a Jó Pásztort ábrázolja, aki életét adta juhaiért. Az alkotáson megjelenik továbbá két jelképes alak is babérkoszorúval, a vértanúság jelképével és liliommal, a női ártatlanság és tisztaság szimbólumával. 

A kápolna csodás ólomüveg ablakai, melyek Árkayné Sztehlo Lili üvegművész és Hefter László pannonhalmi üvegszobrász Árpád-házi szenteket ábrázoló alkotásai.

Apor Vilmos életéről  és vértanú haláláról egy gyönyörű kiállítást láttunk a püspökvárban, így a következő részben itt folytatom......