Régiónk kincsei

A Tímárház (Nagy Gál István utca 6.) Kézművesek Háza az 1900-as évek elején épült, amely egy tímár mesterséggel foglalkozó család lakóépületeként és műhelyeként funkcionált. (Tímár a bőrt, nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember régies neve.) A II. világháború végéig űzték itt a tímár mesterséget. 1945 után az államosítással önálló iparos tevékenységet már nem folytathattak itt. A bőrművesség a gyárakba szorult. Debrecen városa megvásárolta az épületet és a hozzá tartozó műhelysort. Jelenleg a Tímárház Debrecen egyik legrégebbi, eredeti helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke.

Az épület átalakításával lehetőséget teremtettek arra, hogy a debreceni kézműves mesterek bemutathassák alkotásaikat időszaki kiállítások formájában. Látványműhelyeket hoztak létre, ahol munka közben lehet megtekinteni őket. Látogatásomkor egy keramikus hölgy volt az épületben, látszólag nem hallott a Kulturális Örökség Napokról, de bűbájos volt, végig kalauzolt a kiállításon.

"Régiónk kincsei "

A jurta belsejében egy igazi mesevilág

Itt tényleg életre kelhet minden mese

A 19. század végi jellegzetes debreceni paraszt polgári viseletek

Csak Debrecenben volt jellemző a fiatal jegyes leányoknál a gyöngyös bogláros párta, amely a vagyoni helyzetre is utalt. A tehetősebbeknél a boglárokban drága vagy féldrágakő, a szegényebbeknél pedig üveggyöngy volt a gyöngyök közepén. A pártát aranyhímzés és ezüst vagy arany fonállal vert csipke díszítette. 

Nem volt jó dolog annak idején, "pártában maradni" - hiába volt ilyen szép a párta :))

Szűrrátét hímzés újragondolva vászonra

Komádi hímzés

Komádiban kétféle hímzést is készítettek, az egyik a rusztikus vászonhímzés, amely egykoron az ágyruhák díszítménye volt és ma elsősorban lakástextileken, viseleteken látható. A másik típus az aprólékos fehérhímzés, amely a XIX. század végén terjedt el. Elsősorban férfi ingeket, női ingvállakat, fehér alsókat, kötényeket díszítettek vele. 

Jellegzetes debreceni női kisbunda hímzésmintája. Az egyszínű zöld díszítményt a motívumok közepébe helyezett piros, vagy püspöklila árnyalatú pettyek élénkítik.

Úrihímzés

A magyar hímzőművészet első ránk maradt emlékei a koronázási palást és a miseruhák voltak. Gizella királyné jelentős hímzőműhelyt tartott fenn. A középkorban a magyar asszonyok is sokat hímeztek vagy hímeztettek. Mintául olasz, perzsa, török minták szolgáltak, melyeket kombinálták az ősi magyar mintákkal. Ezt a sajátos, csak Magyarországon használatos motívumvilágot nevezzük úrihímzésnek, főként templomi textíliákon találhatók meg.

Jellegzetes debreceni fehér szűr

A Hortobágy környéki parasztlegény addig nem házasodott, míg cifraszűrt nem szerzett. Már lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe lehetett a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre a tornácra "kitették a szűrét". :))

Gyönyörű festett láda, kazettás motívummal

Kolozsvári-Donkó Rebeka zománcműves, mézesbábos - Rekeszzománc technikával készült alkotása

 Egy név, amit érdemes figyelemmel kísérni

http://donko-manufaktura.honlapepito.hu/

A kedves keramikus hölgy bemutatta az ő műhelyüket is

A debreceni kerámia három eltérő stílusa  különböztethető meg.

 Vörös színű írókás tárgyak

  Íróka

Zöld mázas domborműves kerámiák

Világos színű – kisebb tárgyak

A jobb oldali nagyobb edény, írókás, csak még nincs kiégetve

Sok információval gyarapodtam Debrecen és környékének kincseiről.

Figyelemmel fogom kísérni a Tímárházat.......