Szatmári ízek

Ettünk-ittunk is, igazi falusi vendéglátásban volt részünk, a faluban figyelemmel kísérték, hogy megérkeztünk a tákosi templomhoz, azonnal odagördültek kocsival, hogy térjünk be hozzájuk egy ebédre, ők erre vannak berendezkedve. Amúgy is megéheztünk, errefelé nem is nagyon láttunk éttermeket. Így elfogadtuk a meghívást a Baráth Vendégházba. Nem bántuk meg.

 Szívélyes fogadtatás

Virágos teknő

 Udvaron hangulatos, nyitott nádfedeles kiülők

 

A csodálatos íriszek éppen akkor nyíltak, irigylésre méltó gyűjteménye volt a házigazdáinknak.

 

Nagyobb csoport fogadására is be vannak rendezkedve, ebben a pajtában

 Hímzések, falvédők adják a díszítést

Nyitott konyhában, szemünk láttára készültek a finomságok. A házigazdáink egy testvérpár fecsegve sürögtek-forogtak körülöttünk. Valójában imádtuk, hogy mindenütt egyedül voltunk és csak velünk foglalkoztak, a látnivalók, evés-ivás, szállás esetében is. Gondolom, a szezon még csak ekkor kezdődött.

Errefelé a lakoma a szatmári szilva pálinkával indul, ami itt grátisz! Meg kell mondjam nem vagyok egy nagy pálinkaivó, de rá kellett jönnöm, hogy finom biza' :))

Kötött tészta leves, a szatmári-beregi rész legismertebb fogása

 Vasalt hús

 Lapcsánka

Tálalás fatányéron

A férjem kapott finom házi bodzaszörpöt, én a boraikat kóstoltam végig (Jobb a pálinka ezen a vidéken! :))

 Tarkedli "nemtudom" szilvából készült lekvárral

A legenda szerint neve onnan ered, hogy egyszer egy idegen Penyigén járva megkérdezte, milyen fajta az a szilva, amelyből ilyen sok terem errefelé. Bárkit is kérdezett, mindenki azt mondta: nem tudom. Így lett a penyigei szilva másik neve nemtudom szilva. A nemtudom szilvát 2012-ben ismerte el külön fajtaként a Fajtaminősítő Bizottság.

 Úgy jól laktunk, hogy szuszogva álltunk tovább.......