2016. február 10., szerda

Aranyhegyen

"Azt hiszem, akkor lesz egy hegycsúcson igazán szép a kilátás, hogyha gyalog megyünk oda fel, megizzadunk, verejtékezünk és elfáradunk." Böjte Csaba

Golden Mount - Wat Saket
1800-as években épült, egy mesterséges hegy tetején, közepén egy arany chedi. Az Aranyhegy alapja egy szokatlan temető, akkoriban ugyanis a Wat Saketnél temették el a pestis járvány több mint 60 ezer áldozatát.
Wai - így köszönnek kezüket összetéve, arcukhoz emelve, egyben a tiszteletadás jele, egy kis thai lány épp fényképezéshez állt be így.
Amit én hallottam állandóan "sawatdii kha" felfelő ívelő, magas éneklő hangon mondták a nők.
Körben kanyarogva lépdeltünk fel a 300 lépcsőn, ami egyáltalán nem volt megerőltető, mert alacsonyak voltak a fokok. Annyira tetszett a hely hangulata, hogy legszívesebben többször le-fel járkáltam volna rajta. A kő mellvéden hangszórókból szólt egy mantra szerű ének. Ráadásul a növényzet is gyönyörű volt, sejtelmesen megvilágítva itt-ott szobrokkal.
Az elmaradhatatlan harangok, csengettyűk és a gong
 Fent körbe lehet menni, szép Buddha szobrok.
Állítólag az arany chedi Buddha földi maradványait őrzi
A kilátás meg tényleg páratlan volt, a wat aranyosan csillogó fényei, háttérben a felhőkarcolókkal.
Itt még a Golden Palace és  a Wat Arun is látszik, tényleg Bangkok körpanorámája látható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése