A Balaton leghosszabb mólója

A fonyódi móló 1898-ben épült, Scholcz Gyula terve alapján, a Balaton-part leghosszabb mólója.

Különlegessége a hosszán kívül még, hogy a Gulács-hegy merőleges középvonalára mutatva építették. 1906-ban átépítették, hullámtörőket alakítottak ki rajta, ezzel nyerve el végleges, közel 500 méteres hosszát.

  Kiss István: Emberpár című szobra, alumíniumból készült 1960-ban

A Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Kaáli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették.

A legszebb balatoni panoráma

Walkó-kilátó

Fonyód

Kilátó tornyot kerestünk, valamilyen okból, eddig csak hegytetőn lévő toronyként képzeltük el a kilátókat. A helybéliektől megtudtuk, hogy már többször elautóztunk a teraszos kiképzésű mellvéd előtt, mely az autóban ülve, eltakarta előlünk ezt a páratlan látványt, kedvenc tanúhegyeink panorámáját.

A romantikus Szigliget, a szőlő borította Szent György-hegy, a hatalmas Badacsony, a hegyes Gulács, mellette a Tóti-hegy, mely az idén szerepelt a bakancs listánkon, és a szelíd Csobánc.

A kilátót Walko Lajos (1880-1954) konzervatív politikus, bankelnök, a húszas évek közepén pénz-  kereskedelmi- illetve külügyminiszter állíttatta 1ö16-ban.

Az idén újították fel, mert már megdőlt és rossz állapotban volt.

 Fonyód címere

Nehezen szakadtam el ettől a látványtól

Fonyód örök szerelem marad......

Iker-hegyek

Fonyód iker-hegyeit mindig kíváncsian nézegettük az északi partról, most végre közelről is megismerkedtünk velük.

A magasabb a Vár-hegy (233 m), melynek tetején van a pagodaszerű Várhegyi Széplátó, 2011-ben épült. Az Árpád korban egy vár állt itt, annak a maradványaira telepedett a kilátó. Nem volt nyitva, de megbocsátottam ezt, mivel máshonnan is megcsodálhattuk kedvenc tanúhegyeinket.

 Boldogasszony oltára és széke

Érdekes, mintha valahol már találkoztam volna vele, talán Tihany vagy Badacsony, már nem emlékszem. Jó lenne mindet felkeresni. Beültem én is a székbe és elmondtam az imámat.....

 Ilyen szép út vezetett a kilátóig

A kisebb fonyódi hegy, a Sipos-hegy (207 m), kilátója a nyolcvanas évek végén épült postai átjátszó toronynak, ezért is hívják Postás-kilátónak. Állítólag innen lehet végiglátni az egész Balatont, Keszthelytől Keneséig. Egy kis ízelítő, hogy milyen látvány várt volna ránk, a kilátóból. Ide még el kell jönni!

A  déli part elegáns villanegyede előtt fut a, híres bélatelepi sétány, mely az alapító, dr. Szaplonczay Manó nevét viseli. A terület tulajdonosáról, gróf Zichy Béláról elnevezett Bélatelep az 1890-es években kezdett kiépülni a meredek löszfal tetején.

Elsősorban a dél-dunántúli úri középosztály építtetett itt szebbnél szebb villákat, de volt itt nyaralója, többek közt a Törley családnak, Huszka Jenőnek. A Fonyódi múzeumnak otthont adó egykori Velics-villában Szinyei Merse Pál 1916-17-ben itt töltötte a nyarakat és kilenc képet festett a Balatonról és Fonyódról.

 Pál Mihály - Balatoni szél szobra (1987)

A panoráma sétányról mesés kilátás nyílik Badacsonyra, a jellegzetes tanúhegyekre, és a Balaton víztükrére. 

 A rejtélyes Kripta-villa sem volt nyitva

Az erdélyi származású pécsi gyógyszerész, Abrudbányay Rédiger Ödön 1940-ben építtette a tetőteraszos, mediterrán stílusú villát, hajdani szerelme, Magdus emlékére egy komplett nászágyat faragtatott ki vörös homokkőből, szerelmét és önmagát ábrázolva az egymás mellett fekvő két alakban. Itt olvashatjátok az örök szerelem történetét.........http://www.lelekpalya.hu/cikkek/eletmod/kripta-villa-az-orok-szerelem-haza-fonyodon/

A villában kiállítás látható a tragikus véget ért, első magyar szépségkirálynő, a fonyódi Molnár Csilla emlékére.

Folyt. köv: Walkó-kilátó, Fonyód

Csillagvár

Szétnéztünk a Balaton déli partján, az autópályán lementünk a tó nyugati végére és onnan csorogtunk visszafelé a parton, időnként meg-megállva. Az első látnivaló Balatonszentgyörgy volt. Van itt egy Csillagvár, nehezen bukkantunk rá, mert a környékén útépítés zajlott.

A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. Az erődítményt kinézete miatt sokáig török kori végvárnak hitték, pedig a környék földesura, gróf Festetics László építtette 1823-ban vadászlaknak.

Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori várra hasonlított.

A vár 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferde-síkú falai, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak.

A végvári katonák életét bemutató panoptikum kiállítás látható benne. Itt éppen a kovácsmester fogat húz :))

Füstös konyha, állítólag még eredeti a korom

 Várkapitányi szoba

Csigalépcsőn felkanyarogva, megcsodálhatjuk ennek a különleges alaprajzú épületnek a tetőszerkezetét és egy huszárbaba gyűjteményt. 

Több mint száz, 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.

A pincében egy helyiségben az éjszakai erdőt rendezték be, a függöny mögé belépve beülhetünk egy vadászlesbe, hogy halhassuk az állatok hangjait.

Gróf Festetics György 1797-ben építtette akkori idők legnagyobb 33 m hosszú Phoenix nevű kétárbócos vitorlás hajóját, ennek a 1:7 arányú makettjét is megnézhetjük a parkban. Ez a gálya, mint a Balaton nevezetessége, hamarosan országos hírre tett szert. A tó két vége közötti áruszállítás sokkal gyorsabb és olcsóbb volt a vízen, mint a szárazföldön. A Festeticsek hajói Keneséig faárut, visszafelé, messzi bányákból odáig kocsin érkező, sót szállítottak.

A vár körüli parkban, az egykori grófi istálló épületében egy népies berendezésű csárda található.

Az udvaron és a melléképületek falán tucatszám lógnak a különböző, falusi életet megelevenítő tárgyak, eszközök.

 Állatsimogató

Érdekesnek találtuk, különösképpen a vár csillag alakja miatt.

A Sió partján

A Sió, a Balaton vízszintjének a szabályozását biztosítja, Siófoknál ágazik ki a Balatonból, majd 120,8 km után a Dunába csatlakozik. A tó melletti kis falu neve a tihanyi alapítólevélben Fuk volt, 1790-től ismert a Siófok név.

A Sió csatornától nyugatra fekvő szakasz az Ezüstpart, keletre pedig az Aranypart található.

A barokk katolikus plébánia templom 1737-ben épült, 1903-ban építették újjá neoromán stílusban.

Feszület Mária szoborral és 

Kling József: Szűz Mária szobra (1989)

Kihalt korzó, bezárt bazársor

Egy szép, de elhanyagolt épület a Kálmán Imre sétányon

Elhagyatva, nyáron valószínűleg zsúfolt grill terasz

Vízparton című szobrot, Fürtös György Munkácsy-díjas keramikusművész 1997-ben készítette.

Bezárt a bazár

Vajon találkozunk-e még??

Szerettem ezt az őszi Siófokot......vágyom vissza, bár annyi felfedezni való van még a Balaton körül.