2017. október 24., kedd

Kerektemplom

Szilvásváradon végigautózva, egyszerre a falu közepén lévő kis dombon mellettünk magasodott a Református kerektemplom.
Egyes feltételezések szerint 1837-40 között Hild József tervei alapján épült, népi klasszicista stílusban. Ez azonban még a mai napig vitatott. Építőmestere Povolny Ferenc építész volt. (Debrecenben is élt, ő tervezte többek között a városházát, Nagytemplom tornyát, Kilenclyukú hidat is) Építtetője gróf Keglevich Miklós, a falu földesura. 1832-ben veszélyessége miatt lebontották az akkori épületet. 1837-ben kezdték meg az új templom építését, három évig épült.
Szerencsénk volt, mert egy úr kinyitotta nekünk a templomot, éppen egy csoport érkezését várta.
A templom érdekessége, hogy gróf Keglevich Miklós katolikus vallású volt, és a mende-mondák szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri Pyrker érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adományozta. (Mint az idegenvezető úr elmondta állítólag a felesége összeszűrte a levet az érsekkel) Az építésben való segítségét egy feltételhez kötötte: a templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái”
Keglevich grófról itt lehet olvasni sok érdekességet, többek között Jókai az Egy magyar nábob, Kárpáthy János figuráját is róla mintázta. http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/k/keglevich_miklos_utca
A templomban található padokat, a bánfalvi erdőből hozatott harminchárom tölgyfa gerendájából egy helyi asztalosmester készítette.
Harangláb
 Szilvásvárad a lábunk előtt
Kerektemplomot eddig csak egyet ismertem a Balatofüreden.

2017. október 23., hétfő

Őszi természet ölelésében

Egy őszi erdős kirándulásra vágytunk, Lillafüredet mindig is látni szerettem volna színesben. A párom kitalálta, hogy menjünk át a Bükkön, a másik oldalon Eger felé hazajövünk. Megfordítottam az elképzelést, kezdjünk előbb Szilvásváradon, még sosem jártunk a Szalajka-völgyben, jutunk ameddig jutunk. Tervben volt még Bükkszentlászló és Bükkszentkereszt is, de ezt sajnos ki kellett hagynunk. Napos időben indultunk, majd a Tisza vonalában elképesztő köd ereszkedett le, teljesen el voltam keseredve. Férjem nyugtatgatott, hogy a hegyekben tiszta lesz a levegő, a köd alattunk lesz. No, gondoltam ma nem készítek jó fotókat, minden párában fog úszni, végül neki lett igaza. :))
Kisvasúttal vágtunk neki a Szalajka-völgynek, 3,5 km-es úton, tizenöt percen át zakatol a vonat a Bükkben. Rengeteg kiránduló volt, így szerencsénkre fél óránként indították a szerelvényeket. Majd gyalog sétáltunk vissza, ez bő háromnegyed órába telt.
1908-ban kanyargott itt az első gőzmozdony, a kitermelt fát szállították a völgyön keresztül. 1953-tól indult meg a személyszállítás a sok turista miatt, míg a fa szállítása áttevődött a kiépített közutakra.
Sajnos az áprilisi hóesés borzasztó nyomai az egész erdőn látszanak, a gyökerestől kifordult fák rettenetes látványt nyújtanak, a tavaszi hóesés hatalmas pusztítást végzett. Micsoda munka ezt eltakarítani, feldolgozni, új csemetéket telepíteni!!!
Végállomás a Gloriette-tisztás, körötte a varázslatos színben pompázó hegyekkel, innen indulnak a turista utak. Az Istállós-kői-barlanghoz vezető meredek utat most nem vállaltuk be.
 Ilyen jól kiépített sétaút vezet végig a völgyben
A Szalajka-patak csobogva futkározott körülöttünk. A híres Fátyol-vízesés, mely 17 méter hosszú és 18 lépcsőből álló mésztufagát. A Szikla-forrás és a Szalajka-forrás táplálja. Sajnos most nem volt olyan látványos, a kevés víz miatt.
Viszont a színkavalkád lenyűgöző volt.
 
Szikla-forrás, egy sziklahasadékból tör elő, kapaszkodó gyökerek
 Sudár bükkfa, vörös avarszőnyeg igazi születésnapi pompa! :D
Pisztrángos tavak
A sebes pisztráng őshonos fajta itt. A híres szilvásváradi sült vagy füstölt pisztráng kóstolót most kihagytuk, túl nagy volt a tömeg, és mi utálunk sorban állni.
 Helyette habzsoltuk a természetet! :))
 Kárpátok őre
A Kárpátok őre 2,65 méter magas, 1,1 méter átmérőjű, kb. 2 tonna súlyú első világháborús katonaalakot ábrázoló faszobor, egyetlen (230 éves) tölgyfatönkből faragta Horváth Béres János erdélyi szobrász (2002). Az eredeti szobrot, Szeszák Ferenc alkotását 1915-ben állították fel Kolozsvár főterén. Az első világháború után az Erdélybe bevonuló román csapatok katonái azonban 1918-ban felrobbantották. A magyar kisebbség 1989 után újra fel akarta állítani ezt az emlékművet az eredeti helyén, de politikai okokból ez csak később, 2007-ben Csíkcsomortánban sikerült.
A másik gyalogút, 2,1 km hosszú Millenniumi (Kalapat) Kilátóhoz vezet, a 650 m magas Kalapat- hegyen. (Remélem lesz még alkalmunk megmászni, bírjuk még egészséggel, erővel!)
Jól nézd meg ezt a képet !!
Észrevetted a rejtőzködő dámszarvast (Dama dama)? Egykedvűen szemlélődött a vadaskert kerítésétől pár méterre, farkasszemet nézve a sok fényképező turistával! :)) Szerencsénk volt, hogy láthattuk, állítólag muflonok is laknak itt, ők nem kerültek szemünk elé.
A párja hátrébb bóklászott. 
Milyen jó hasznát vettem most a teleobjektívnek!
 Kis csobogók, vízesések, tavak, források tarkítják a tájat
Nagyon élveztük ezt a sétát és még az idő is kedvezett, bár már kezdett szemerkélni, de láthatólag a turisták nem zavartatták magukat.
Található itt kalandpark és bob-pálya is, ez már minket nem vonzott. Nem vagyok egy futball gyűlölő, már a fiam miatt sem, de azt nem értem, hogy a Szalajka-völgy mellé, miért kell óriási stadiont építeni??

2017. október 22., vasárnap

Őszi kiruccanás

A Bükkben kirándultunk
Megnéztük a Bélapátfalvai Ciszterci Apátságot, amelyhez mesés őszi színpalettán vezetett az út.
 781 méter magas Bél-kő lábánál található
Magyarország egyetlen épen maradt középkori ciszterci apátsági temploma. Az egykori apátságot II. Kilit, egri püspök alapította 1232-ben, román stílusban épült.
A római katolikus szerzetesrend Nursiai Szent Benedek rendjének egyik ága. A rend tagjai nagy tudással rendelkeztek. Olvastak, írtak, szántottak, vetettek, szőlőt műveltek, mocsarakat csapoltak, gyümölcsöt termesztettek, sőt építőmesterként is eredményesen tevékenykedtek.
Míg a bencések a hegyekre, a ciszterciek a völgyekbe települtek. Nem vonzotta őket a hivalkodás, lemondtak mindenfajta fényűzésről, sőt még a templomaik díszítéséről is. Első monostoruk Citeaux-ban volt, melynek latin neve: cistercium. A megújult rend innen kapta a ciszterci nevet.( A történelmi Magyarországon 20 középkori monostorról tudunk.)
1534-ig éltek itt szerzetesek, mivel Eger környéke református hitre tért át, így elhagyták a monostort, az állandó zaklatások miatt. Lassan omladozni kezdett az épület. 1732-ben kezdték újjáépíteni a templomot, gótikus stílusban.
Szent Imre oltár (1748)
XVI. Lajos stílusú szószék, bibliai történetek domborműveivel
 Hazánk legrégebbi templomi orgonája