A mezitlábas Notre Dame

Három km-re Csarodától egy újabb szépség várt ránk az 1766-ban épült tákosi református templom paticsfalával, zsindelytetejével és fa harangtornyával. Pár perc alatt  ott volt az idős hölgy, aki fejből olyan ékesszóló kis előadást tartott kettőnknek, hogy csak ámultunk.

Azt tartják róla, hogy: "a nép emelte magának fából és sárból", abban az időben, amikor Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ és a téglát a reformáció híveitől. A templom malomköveken állt, erre kerültek rá a nagyméretű talpgerendák. A falak vesszőfonatra tapasztott agyagból és sárból készültek (paticsfal), ezt a módszert tulajdonképpen a madaraktól leste el az ember. Mivel a sarat mezítláb kellett dagasztani, ezért nevezik „mezítlábas Notre Dame”- nak.

A templom a középkori gótikus építészet stílusjegyeit viseli. Utunk során átértékeltük a templomok méretéről alkotott elképzelésünket. Alig nagyobb két parasztháznál, mennyezete szinte kézzel elérhető.

Számomra ez a tornácos templom bejárat is nagyon meglepő, ilyet sehol máshol nem láttam, csak itt Szatmárban. Tákoson is hatalmas pusztítást végzett a 2001-es árvíz, újjá épült a falu, meg is látszik, a sok szép régi stílusban felépített házon.

Kilátás a tornác alól.

Az 1980-as évek restaurálása során, a meglévő rajzok alapján, helyreállították az 1767-ben készült harangtornyot. A ma látható 16 méteres torony gyakorlatilag rekonstrukció, mely megőrizte az eredeti faanyag egy részét.

Híressé, a festett 58 fakazettából álló mennyezete, berendezése, szószéke, karzata miatt vált. Asztalos Lándor Ferenc készítette.
Különlegesnek számít az épület megvilágítása is: az ablakok napkelettől déli irányban helyezkednek el a falon, így a fény körbejár, a lemenő nap pedig az egészen keresztülvilágít. A templom december 24-én új életre kel, ilyenkor a fény pontosan az első sorban lévő jelképre, a turulra esik.

 A mennyezet kazettái között nincs két egyforma.

Virágos-gránátalmás úrhímzésre emlékeztető motívumok. Virágok, indák, szívek, tulipánok, levélkék. Fő jellemzőjük, hogy tengelyesen szimmetrikusak. Két-három táblán felfedezhető asszimmetria is.

A berendezések közül kiemelkedik az 1787-ben készült fedeles stallum vagy papi szék, a mindenkori református lelkész családjának helye. A falu nemes családjai a templom legelső soraiban saját faragott, festett kerecsen sólyommal díszített széket készíttettek maguknak (Ismerős? Emlékeztek a Debreceni Református Kollégium Múzeumára?
Itt írtam róla.....http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2016/10/bolcsotol-koporsoig.html

Malomkövön álló hatszögletű szószék. Hangvető koronáján bibliai idézet.

A falusi kántortanító széke, mellvédjén a "paradicsom" jelképei: életfa, alma, körte, dinnye és allegorikus gyümölcsábrázolások.

A mindent díszítő beregi keresztszemes

 

A templomnak van egy ikertestvére is, mely Csetfalván, a határon túli Kárpátalján található. (Egyszer talán....)

Mosolygó szentek között

A beregi tájra kalandoztunk, hogy megnézzük Csaroda 700 éve épült Árpád kori, román stílusú templomát és elámultunk, mikor megpillantottuk a tűhegyes, fazsindellyel fedett tornyú gyöngyszemet.

A templombelsőben három korból  származó festés nyomai láthatóak

A legrégebbi freskók, a mosolygó szentek, János apostol, Kozma és Damján, az orvosszentek, Szent Péter és Szent Pál, Szűz Mária.

A következő periódus 14. századból származó freskók. Az apostolok galériája, az ablak fölött Jézus feltámadása, az alsó sávban drapériát imitáló falfestés

A reformáció után nem tűrték az alakos ábrázolást, levakolták a képeket, ez az oka, hogy az  országban egyedülálló, különlegesen szép freskók épen maradtak. Az új vakolatra életfás, növényindás, tulipán és szív motívumos mintákat festettek. Ezek láthatóak helyreállítva a szentély és a hajó felső részében. A kifestés dátuma is olvasható: 1642. július 9.

 

A mennyezet és a bútorzat a barokk kor remeke, a szószék gazdagon faragott hangvető koronája 1777-ben készült.

 Beregi hímzés

A templomban lévő hölgy épp vasalta a hímzéseket, mivel a hétvégi konfirmálásra készülődtek. A faluból elszármazottak visszahozzák ide utódaikat keresztelkedni, konfirmálni. Nem csodálkozom........

 Rhédey - epitáfium (1758)

A település birtokosai, a Rhédeyek támogatták a templom bútorzatának elkészültét. 

(Epitáfium: a templomokban, sírkápolnákban a halottak emlékére állított, díszes keretű, föliratos kép, dombormű vagy tábla.)

A szűk toronyban sohasem függött harang, hanem a 18. században a templomtól keletre egyszerű fából ácsolt harangtornyot építettek.

 Csaroda patak

Gyönyörű a környezet, körülötte szépen felújított régi házak, virágos sétányok, egy időutazás a régmúltba.

 

Rózsakirály kastélyában

 Nagyar nemcsak a Petőfi-fáról nevezetes, hanem három kastélya is van.

Luby - kastély (épült: 1878-79)

Luby Géza (1849-1911) építtette a kastélyt, hogy 16 éves menyasszonyát megfelelő körülmények között fogadhassa. Egyébként országgyűlési képviselő is volt. Mezőgazdászként egy mintagazdaságot hozott itt létre. Sajnos házassága megromlott, felesége tébolyodottsága miatt. A kastélyt eladta a Vay családnak. Majd a későbbiek során, fiának sikerült visszaszereznie. Itt született Luby Margit (1885-1976) a híres szatmári néprajzkutató.

 Antik Rózsák Kertje a kastély körül.

A rózsák még csak akkor kezdtek nyílni, valami mesések lehetnek teljes pompájukban! Gyönyörű lugasokat alakítottak ki, padokkal, pihenőkkel. Mi is az egyik lugasban kávéztunk. Annak idején is rózsaliget volt itt, melyet Luby Géza maga álmodott meg ide, állítólag vetekedett a Margitsziget rózsakertjével. Ezért hívták rózsakirálynak.

Épp esküvőre készülődtek

Az államosítás után az épületet iskolaként használták, majd állaga annyira leromlott, hogy életveszélyessé vált. 2010-ben egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég megvásárolta és felújította. Jelenleg interaktív múzeumként, és rendezvény központként működik.

 Luby-kripta és pálmaház a parkban

 A pálmaház a szatmári csűr mintájára épült

 A kastélyban Erdélyi Tibor fafaragó kiállítása volt éppen

A kastély elődei: Luby-kúria

Gyulaffy, Rhédey, majd a Luby családé volt. Feltehetőleg az 1700-as években épült. Luby Károly és utódai nagy műveltségű tisztségviselők voltak, ezért nagyari kúriájukat a reformkor köz- és irodalmi életének jelentős személyiségei gyakran látogatták. Többek között Petőfi Sándor, aki Luby Zsigmond barátja volt, és Kölcsey Ferenc, aki rokonságban állt a családdal.

Később építették a mellette álló körtornácos Kende-kastélyt, a fenti kúriát magtárrá alakították. Mindkettő magántulajdonban van, nem látogatható. Csak messziről fotózhattam.