Retro (Múzeumi séta 2.)

Szoboszlón az egyik múzeumi épületben retro kiállítás van.
8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás, mindennapi élet a Kádár-korban.
Jókat derültünk, szinte minden ismerős volt, valószínű azért, mert ugyanezeket az eszközöket használtuk, választék nem volt. :))
A kiállítás tárgyai Dalnoky Ferenc  magángyűjteményéből származnak.

 Ismerős konyhaszekrény

 Lakáskultúra

Sajnos sok helyen még mindig ilyen....

Múzeumi séta 1.

Végigjártuk Szoboszló múzeumait, találkoztunk az igazgatóval is, folyamatosan próbáljuk elérni, hogy Nagyapám kovácsműhelye, melyet a múzeumnak adományozott végre kiállítási anyag legyen.
Kapu, amelyet mindig megsimogatunk.

A múzeum épületei, katolikus, és református templom.

  Herendi kiállítás

Gróf Apponyi Albert számára készítették először az "Indiai virágkosár" mintát, zöld színben, ez a kék változata.

 Különleges áttört mintázatú lámpák

  Helytörténeti kiállítás Föld-kard-víz címmel

 Szoboszlói fúrótorony modellje

 Pávai Vajna Ferenc a "hévizek atyja"

1925-ben feltörő termálvíz

 Szép Ernő gyerekkora Hajdúszoboszlóhoz kötődik

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

A népekkel, ha haragod vagyon,
A magyarra nem haragudj nagyon.

Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd.

Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám,
El ne vesszen a sötét éjszakán.

Mert itt a népek nem tudják, mit ér,
Hogy olyan jó, mint a falat kenyér,

Hogy nem szokott senkit se bántani,
Lassú dallal szeretne szántani.

Édes Istenem, te tudod magad,
A bárány nála nem ártatlanabb.

Te tudod ezt a fajtát, mily becses,
Milyen takaros, mily kellemetes.

Te látod életét minden tanyán,
Te tudod, hogy beszél: édes anyám.

Te tudod a barna kenyér ízét,
Te tudod a Tisza szőke vizét.

Te tudod, hogy itt milyen szívesen
Hempereg a csikó a füvesen.

Tudod a nyáj kolompját ha megyen,
Édes szőlőnket tudod a hegyen.

S keserű könnyeink tudod, Uram,
Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan.

S hogy víg esztendőt várunk mindenért
S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér.

Oh, keljetek a magyart védeni,
Ti Istennek fényes cselédei:

Uradnak mondd el forró, drága Nap,
Hogy kedveled te délibábodat.

Dicsérjed a Balatont, tiszta Hold,
Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.

Csillagok, értünk könyörögjetek,
Kis házak ablakába reszketeg

Szerteszét este mennyi mécs ragyog...
Könyörögjetek értünk, csillagok

Öreg ajtó

Egy csipetnyit megint láttam Miskolcból. Vonzódom az öreg kapukhoz, ajtókhoz, itt is találtam egyet, de kár, hogy azt a ronda fecnit rábiggyesztették, erős késztetést éreztem, hogy letépjem.

Hősök terén a híres Földes Ferenc Gimnázium, ide járt a férjem is.

Minorita templom és kolostor

Az 1950-ben a kommunista rezsim betiltotta a legtöbb szerzetesrendet és elkobozta mindenüket. 

Szimbolikus domborművekkel díszített bronzkapu (2001)

  Lourdes-i kápolna, melynek barlang-kiképzése eredeti cseppkövekből készült

Belül egy nagy zárt üvegajtó, de legalább be lehet nézni. Itt nyugszik Kelemen Didák, a templom és rendház alapítója (1683–1744) minorita tartományfőnök 

Boltozati szekkók Takács István mezőkövesdi festőművész alkotásai, 1958–1966 között készültek.

Miskolc város elesett hősei. Szanyi Péter miskolci szobrászművész alkotása.

Hátul, a magyar parasztembert megformáló középkorú férfialak, kezében Mauser puskával az I. világháborút szimbolizálja. Egy lepellel letakart, kivájt szemű férfi a II. világháborút, a temetetlen, meggyalázott halottakat jelképezi. Egy lyukas zászlót tartó fiatal, erős férfi az 56-os forradalom allegóriája. A deportáltakat, lebombázott polgári áldozatokat megtestesítő bilincsbe vert középkorú férfi. Előttük megy egy kegyeleti mécsest tartó női alak, Magyarország géniuszának jelképe. A nemzet továbbélését jelzi, ahogy szabad kezével a lángot takarja, óvja, hogy el ne aludjon.

Gomba de szegfű

Ha Miskolc, akkor gomba. Most éppen szegfűgombát vettünk a piacon (Sokkal olcsóbb, mint nálunk). Levest készítettem belőle. Egy kis olajon megpároltam  a hagymát, rádobtam a gombát, petrezselymet, felöntöttem vízzel. Sóztam, borsoztam, tárkonyoztam, kevés ideig főztem, majd behabartam.

Hatásos borító

Nézem a borítót, de valahogy nem érzem, hogy bármi köze lenne a történethez. Először arra gondoltam, hogy vajon érdemes-e elolvasnom, ma már mindenki könyvet ír? D.Tóth Kriszta nem, mint író vált közismertté, ezért fenntartásaim voltak, viszont a könyv tetszett. Csak egy kicsit elszomorított.
Az élet, amiben egy nő mindig csak elvágyódik és sosem érzi otthon magát benne. Válás, csalódás.Végül már késő mindenhez, mert a tüdőrák utolsó stádiumában van. Végiggondolja életét, az elmulasztott nagy lehetőséget, ami kiderül egy ábránd volt csupán.  Háttérben azok az évek amiben én is felnőttem, a Kádár-rendszer. Vidéki város életritmusa. Elkeserített...rádöbbentett az élet milyen rövid....
 D. Tóth Kriszta édesanyja történetét írta meg ebben a regényben.
Valahogy éreztem végig, hogy van személyes indíttatása, elektronikus formában olvastam, ezt az információt csak utólag tudtam meg.
Kíváncsian várom a második könyvét, ami most jelenik meg Húszezer éjszaka címmel.

A házasságról

15 éves házasság után egy pár a pszichológusnál.
Miután a pszichológus megkérdezte őket, hogy mi a gond, a nő egy hosszadalmas, szenvedélyes és szívtépő listát zokogott el a szakembernek az elmúlt 15 év összes létező problémájáról. Csak mondta, mondta: elhanyagolás, bensőségesség hiánya, üresség, magányérzet, szeretet hiány, s egy egész lista a soha ki nem elégített érzelmi igényeiről, melyeket ki kellett bírnia házasságának eddigi szakaszában.

A szakember miután végig hallgatta a listát, felállt, körbejárta az íróasztalát, majd egy hatalmas szenvedélyes csókkal magához ölelte az asszonyt.
A nő elhallgatott, s mint akit elkábítottak, szótlanul leült.
A pszichológus a férjhez fordult és így szólt:
"Látja, erre van szüksége a feleségének, hetente legalább háromszor!! .... Meg tudja tenni?"
A férj gondolkodott egy kicsit, majd válaszolt:
"Nos, el tudom hozni önhöz hétfőnként és szerdánként, de péntekenként horgászok"

Kép forrása: Pinterest

A hónap kedvence

:))

Kép forrása: Gallery.ru

Évforduló

“A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni,
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok, sok önzetlen, tiszta szerelmet.”

Goethe

 Boldog Házassági Évfordulót !

Este személyesen is megyek pezsgőzni :)) 

Szüli-névnap

Végre megünnepeltük gyerekeink szüli-névnapját családi körben . Olyan gyorsan eltelt az a pár óra. Ráadásul kicsi fiam belépett az utolsó húszon-évében.....ez már tényleg az idő rohanását jelzi.

Nora-bora torta

Háttérben a Nagymamák által hozott finom nosztalgia krémes és somlói torta :))

Flóra (Kréta 8.)

Tudtad, hogy a flóra szó a virágok római istennőjének (Flora) nevéből származik?
Mint említettem szerettem a szálló területén bolyongani, egy kis ízelítő, a teljesség igénye nélkül, lehetséges nem is őshonos növényekről van szó...

Bugainvillea (Murvafürt), harsány ciklámen színe azonnal odavonzza a szemet.

Gránátalmafa (Punica granatum)

Frangipáni vagy Templomfa (Plumeria) 

Trópusi, szubtrópusi növény. Hawaii-on az ebből készült virágfüzéreket viselik a nők, és a vendégeket is ezzel köszöntik.

Pálmafa. Krétán van Európa legnagyobb pálmaerdeje, sajnos nem jutottam el oda :((

Itt mindennap többször elvezetett az utunk, a napfelkeltés képet a fiam fotózta, aki a motorozás miatt hajnalban kelt :))

 Ez nagyon pofa valami, főleg a sziklás helyeken láttam, itt speciel a lépcsőn nőtt

Füge (Ficus carica)

Ficus elastica

Nekem is volt, óriásira nőtt az előszobánkban, hogy szerettem. Lehet beszerzek egy újabb példányt.

Ez egy tünemény, így kell metszeni egy sűrű lombú fát....a kabócás videó felvétel sajnos nagy méretű, majd hátha tudom rövidíteni, még utána nézek, és felteszem utólag :))

 Kannafélének néztem

Egy kis görögös kert kultúra, jó ötlet, a régi korsót így megdönteni, belőle a növényt kifolyatni...

 

Búcsúzóul panorámakép, ilyet a mobillal lehet készíteni, csak most tanultam, ha én ezt tudtam volna hamarabb......Katt a képekre, hogy nagyban lásd!

Már újból itthon, a hazacipelt színes, csodaszép kavicsaim a kaktusz földjén díszelegnek, mindig emlékeztetni fognak erre a szép nyárra :))