Gyulai vár
Egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárunk. Gyula, Szigetvár és Eger mellett fontos stratégiai pontot alkotott, ez a
három erődítmény volt a végvári védekezés három fő sarokpontja.
A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond magyar király adományozta Maróti János macsói bánnak, akinek nevéhez kötődik a vár építése. 1476-ban visszaszállt a királyra. Mátyás király a vár ura 6 éven át, majd 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta.
Corvin János 1504-ben meghalt. Mivel fia Kristóf is elhalálozott, így
fiúági örökös híján özvegye Frangepán Beatrix rövid ideig egyedül
kormányozta a gyulai várat, a hatalmas uradalmat és egyúttal volt Békés
megyének - a magyar történelemben egyedüli módon - női főispánja is. A
várban halt meg gyermeke, a Hunyadi család utolsó nőtagja, Corvin
Erzsébet 1509-ben.
Az özvegy, a királyi kérésnek megfelelően Brandenburgi Györgyhöz ment
feleségül. Beatrix 1510-ben bekövetkezett halálakor Gyula Brandenburgi
György birtoka lett. A mohácsi csatavesztés után Brandenburgi György
Ferdinánd király pártjára állt, így az Erdélyhez közel eső Gyulát
hamarosan megostromolták Szapolyai János hadai. Egy hosszú, majdnem
egyéves ostromban a védőket kiéheztették, így azok kénytelenek voltak feladni a
várat.
Tulajdonosa a támadást vezető Czibak Imre lett. Czibak megöletése (1534) után Patócsy Miklós, majd annak testvére, Patócsy Ferenc örökölte a várat és a hozzá tartozó uradalmat. A két király, Ferdinánd és Szapolyai békekötése után, a Patócsy család 1552-ben Boldogkőváráért elcserélte Gyula várát Ferdinánddal. Így a gyulai vár ismét királyi birtoklásba került.
1566-ban kétezer vitéz vette fel a harcot Petrev pasa 3o ezres támadó seregével szemben, 63 napig tudták tartani a várat. A gyulai vár kapitánya, Kerecsényi László. A török szabad elvonulást ígért, azonban rárontott az elvonuló vitézekre. Kerecsényi fogságba esett,
Nándorfehérvárra szállították, majd kivégezték.
A gyulai vár épségben vészelte át a török harcokat, és bár nem számított ekkor már komoly erősségnek, mégis szerepet kapott a Rákóczi-szabadságharcban. Még egyszer szerephez jutott a vár, az 1848–49-es szabadságharc leverését követő napokban. Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc volt Gyulán. 1849. augusztus 24-én az oroszok
átadták a tiszteket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították
őket Aradra, a magyar Golgotára.....
Kovács műhely
Várbörtön
Természetesen felmentünk a vártoronyba is
Kilátás
A solymászat, mint ősi vadászati módszer vélhetően honfoglaló őseinkkel került Európába és vált ismertté.
Ezt a kis baglyot nagyon sajnáltuk.....
1956. után indult meg a vár régészeti feltárása. 1964-tól, nyaranta, színház működik falai között, egy kicsit zavart is bennünket az állványzat......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése