Körölöttünk áramló festmények

Van Gogh különös világát egy látványos multimédiás kiállításon néztem meg a BOK Csarnokban

Az első termekben megismerjük életét és képeit.

Vincent Van Gogh (1853-1890) Hollandiában született és Franciaországban halt meg. Érdeklődése a festészet iránt a bányászok életének megrajzolása közben éledt fel. Párizsban megismerkedett az impresszionista festőkkel. 

Egy képet újra és újra megfestett.

Arlesben telepedett le és Provence mindennapjait festette. 

 

Szobája Arles-ben, három változatban festette meg

Híres festményei a Napraforgók, vagy 11 képből álló vászonsorozat, amelyek ma különböző galériákban, a világ minden táján vannak kiállítva. A természet különösen megihlette, rózsákat, íriszeket, napraforgókat festett többféle változatban. A New York-i Metropolitan Múzeumban 2015-ben rendezett kiállításon, több mint száz év után  lehetett ezeket a festményeket együtt látni.

 

Ami nagyon meglepett, hogy olyan festéket használt, ami egy idő után lebomlott, így a ma látott színek nem ugyanazok, mint ahogy régen megfestette ezeket.

1885-86-ban találkozott a japán metszetekkel. Nagy hatással volt rá, ihletet merített belőlük.

"Szívemet, lelkemet beleadtam a munkába, és közben valahol elvesztettem az eszemet." Vincent Van Gogh

Egész életében kínozta a labilis egészsége, skizofrénia, epilepszia. Egyre súlyosabb rohamai voltak. Egyik alkalommal barátja Gauguinnel folytatott veszekedése után levágta saját fülét. Ezután 1889-ben saját elhatározásból bevonult egy elmegyógyintézetbe. 

 Az elmegyógyintézet előcsarnoka

Egy év alatt 1889-1890-ig, 150 festményt és mintegy 100 rajzot készített.  Hullámzó volt az idegállapota, ha tudatánál volt megszállottan festett. Itt készült a híres csillagos éj festménye is.

Ezt az intézményt búzamezők, olajfaligetek, szőlők vették körül, amely sok festményének témája. 1890-ben visszatért Párizsba, ekkor festette utolsó képeit.

1890. július 27-én mellbe lőtte magát.

A gyökerek az utolsó műve. Végrendelet egy utolsó festmény formájában.

 "Az élet megy tovább, immár nélkülem..." 

Sokáig azt gondolták, hogy a Varjak a búzamezőn az utolsó képe.

Ezt követően egy nagy terembe léptünk, ahol a festmények megelevenednek körülöttünk. Körben nyugágyak, ahonnan szemlélhetjük ezeket a falakon és padlón is áramló festményeket, addig míg kedvünk tartja.

Még egy VR szemüveges élmény is várt ránk, ami ugyan plusz forintokba kerül, de kár lenne kihagyni!

Hasábok

Ha már a modern építkezés témáját érintettem előzőleg. Elmentem a Városmajori Jézus Szíve katolikus templomot is megnézni, mely a budapesti Bauhaus építészet kiemelkedő példája. Közel a Széll Kálmán térhez a Csaba utcán található.

 

Valójában egy építészeti együttes, amely áll a harangtoronyból, nagytemplomból és kistemplomból. 

 

Kistemplom. 

Árkay Aladár tervezte. Az erdélyi népi építészet és a finn nemzeti szecesszió hatását mutatja, legközelebbi rokona a zebegényi templom. 1925-ben szentelték fel. Hamar kinőtte a kistemplomot a gyülekezet. A nagytemplom megépülte után a kicsit átalakították hittan- és közösségi teremmé 

 

Nagytemplom

Ez volt az első budapesti modern vasbeton templom, Árkay Aladár építész tervei szerint a templom különféle álló és fekvő hasábokból áll.  Árkay Aladár 1932-ben bekövetkezett halála után fia, Árkay Bertalan vette át a tervezést. 1933-ban adták át. Akkoriban nem aratott osztatlan sikert a modern épület. Az előzőekben hátulról fotózott Városligeti fasori református templomot és Győrben a gyárvárosi római katolikus templomot is Árkay tervezte. 1935-36-ban felépült a templom itáliai jellegét erősítő, különálló harangtorony. 1936-ban a harangtornyot, a templomot és a közösségi házat félköríves nyílású árkádsorral kötötték össze.

 

A kapu homlokzatát díszítő angyalok domborműveit Ohmann Béla készítette.

Ide sem jutottam be, egy üvegfalon keresztül kukucskáltam, hogy megnézzem Sztehló Lili üvegablakait, akinek a nevével a Virág Judit Galéria kiállításán találkoztam.

 

Palka József és Johan Hugó üvegfestőmesterek valósították meg Árkayné Sztehló Lili üvegablakterveit. 1942-re már a templom belső díszítése is nagyrészt elkészült, amikor Budapest ellen intézett bombatámadás súlyosan megrongálta az épületet. A légnyomás, elpusztította a templom egyik legfőbb ékességét, Sztehló Lili addigra elkészült hat üvegablakát.

A háborúban elpusztult színes üvegablakok közül ma három rekonstrukcióját láthatjuk. A szentélyablak a templom titulusának megfelelően Krisztust ábrázolja.

 

 

Található még itt Aba Novák Vilmos és Feszty Masa alkotás is. Ezért feltétlen vissza kell jönnöm ide......

A díva villája

 Walter Rózsi-villa

Valahogy egyik látnivalóból adódik a következő, mint a Walter Rózsi-villa esetében is. Az Operaházban a Székely Bertalan teremben láttam Walter Rózsi festményét. Mint kiderült van egy látogatható villája is Budapesten.

Walter Rózsi (1899–1974) a két világháború között ünnepelt operaénekes volt. A villába férjével, dr. Radó Géza textilkereskedővel és gyermekükkel, Radó-Walter Marikával költöztek be. Otthonuk államosítását követően, 1949-ben a Radó-Walter házaspár a budai Szüret utcába költözött. Radó-Walter Marika svájci tanulmányok után Dél-Amerikába emigrált, és családjával ma Buenos Airesben él.

A villát Fischer József (1901-1955), a modern magyar építészet jeles alakja tervezte. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter (1898–1975), az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége. 

Fischer József nevével találkoztam a Napraforgó utcai Bauhaus házak megtekintése során. (Így kapcsolódnak egymáshoz a látnivalók)

Érdekesség, hogy Pécsi Eszter 1958-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Amerikában 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet a Hudson folyó partján álló toronyházak alapozásához kifejlesztett módszeréért.

Az 1936-ban, kevesebb mint hat hónap alatt felépült Walter-villa, Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, egyben a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája. A háromszintes, lapostetős épületen tetőteraszt alakítottak ki. Alaprajza a modernista villákra jellemző sémát követi: a földszinten kiszolgálóterek, házmesteri lakás, garázs, az első emeleten lakószoba, ebédlő, fogadószoba, a legfelső szinten hálószobák, gyerekszoba, fürdőszobák.

A ház egyik különlegessége a kerti lépcső, amely az emeleti teraszt köti össze közvetlenül a kerttel. A lépcsőt 1949 után elbontották, helyreállításkor azonban visszaépült.

A II. világháború után létrejött egy új kórház, amely magába olvasztotta az államosított Walter Rózsi-villát is. Évtizedekig óvodaként, illetve gyermekorvosi rendelőként működött. Jelenleg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak ad helyet, 2020-2022 között valósult meg a felújítása.

Napfény, friss levegő, nyitottság a két világháború között kibontakozó modern építészet jelszavai. Mindezt megvalósították, a nagy méretű ablakok, tágas terek, tetőkert, és simára vakolt falak. A villa egyszerre volt lakótér és a társasági élet színtere. Walter Rózsi itt fogadta a vendégeit és házikoncerteket is adott. A villát az akkori közízlésnek megfelelően neobarokk bútorokkal rendezték be. A terek egybenyithatóak és szeparálhatóak voltak.

A Walter-Radó házaspár, az 1930-as évek végén még egy modern házat vásárolt, azt a Lupa-szigeti nyaralót, amelyet Kozma Lajos eredetileg saját használatra tervezett.

Egy egyszerű kis meghívó, a vacsora nagyon jó..... :))

Walter Rózsi élete nagyrészt a nyilvánosság előtt zajlott, erre utal a kiállítás címe, a villa egyszerre reprezentatív színtér és otthonos lakótér.

A második emelet a lakótér. A gyerekszoba bemutatja a korszak nevelési elveit a modern építészet vonatkozásában.

A villa gyerekszobája

A dolgozószoba

Hálószoba - komfortosság 

Az udvarról látható a Fasori Református Templom és a hozzá kapcsolódó paplak, amit eddig nem sikerült megnéznem, mert felújítás alatt állt, talán már kész van és lesz alkalmam megtekinteni.

Jelenleg zárva van a villa májusig, mert új kiállítást rendeznek be.