Budai hangulat

A Corvin téren érdemes körülnézni, nagyon hangulatos. A neobarokk stílusú Lamm-ház,  a Corvin tér ékessége. Nevét Lamm Tibornéról (szül. Mayer Lenke), Lamm Tibor gazdálkodó feleségéről kapta, aki 1924-ben átépíttette mai formájára.

Millacher Lajos, az első szikvízgyár alapító tulajdonosa, 1891-ben írta meg a végrendeletét, és húszezer forintot a fővárosra hagyott, hogy halála után, csak magyar művészek számára nyitott, Budára szánt emlékkutat érintő tervpályázatot írjanak ki, kikötötte, hogy a mű neve Lajos-kút legyen. Holló Barnabás (1865-1917) munkáját találták a legjobbnak. Lehetséges, hogy a kúton álló alak maga Nimród (Ménrót), a Csodaszarvas mondájában emlegetett Hunor és Magor apja.

Nepomuki Szent János a szoborfülkében

A Corvin teret délről a Kapucinus templom (Alsóvizivárosi Árpád-házi Szent Erzsébet templom) határolja. A törökök idején egy dzsámi és török fürdő volt a helyén, melyet a 1686-ban Buda visszafoglalása után a jezsuiták plébániatemplommá és kórházzá alakítottak. A kapucinus rend a ferencesek harmadik rendjeként keletkezett. Hazánkban 1674-ben kezdték meg működésüket tíz kolostorban. Így ők bővítették a dzsámiból lett templomot is.

(KÉP helye) 

A magyar történelemben meghatározó szerepet játszó Avianói Szent Márk (1631-1699), a török elleni keresztes hadjárat lelkes szervezője. Tábori lelkészként, prédikációjával és keresztjével lelkileg előkészítette a katonaságot a csatákra, vigasztalta a haldoklókat és a sebesülteket, lelkesítette az egészségeseket. Buda visszavételének másnapján, hálaadó szentmisét tartott a táborban, a várban pedig szekéren körbevitette Szűz Mária szobrát.

 Avianói Márk szobra, Györffi Sándor szobrász alkotása (2003)

Egy hangulatos kerthelyiség, felfedezésre vár......

Szép, de elhanyagolt bérpaloták

Kapu nyíláson belesvén, egy míves falikút

Csodás homlokzatok

Szűk utcácska, teraszos, kiülős éttermek

A Pesti Vigadó kistesója

Sétám során fedeztem fel a Budai Vigadó épületét. Csak álmélkodtam, hogy milyen szép....

A budai polgárok is vágytak egy pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palotára, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat tarthatják. 1896-ban pályázatot írtak ki az épületre, melynek nyertese Kallina Mór és veje, Árkay Aladár építészek munkája lett. 1898-1900 között épült, neoreneszánsz stílusjegyekkel, eklektikus stílusban.

Az eklektikus külsőt pompás szecessziós belső díszítés kompenzálta. A földszinten kávézó, és egy 400 fő befogadására alkalmas étterem volt. Ennek folytatásában helyezkedett el a Budai Polgári Kör társalgója, olvasója és három játékterme.

 Az egykori kávézó darus mintája

Kallós Zoltán kiállítótérben " Éljen a Haza!" Somogyi Győző grafikái, 1848-49 emlékképei kiállítás

Érdekessége a kiállításnak Plohn József (1869-1944) hódmezővásárhelyi fotográfus 1902-ben készített honvédportréiból történő válogatás. A fényképek a Kolozsvári Országos Történeti Ereklye-Múzeum 1902-ben Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára hirdetett felhívása alapján, az akkor még élő 1848–49-es katonákról, pontosan 154 veteránról készültek, amelyekből látható most pár darab.

Impozáns előtér és széles, oszlopos márványlépcső fogadja a belépőt. Az első szinten egy 350 négyzetméteres díszterem kapott helyet, itt tartották a bálokat.

A belső udvarra néző folyosókon társalgók, klub- és olvasóhelyiségek, kártyaszobák nyíltak. A felsőbb szinteken négy magánlakást alakítottak ki.

 Ezek mellett működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal.

1900-ban nagyszabású farsangi bállal nyitották meg a Vigadót, melynek fővédnöke Klotild főhercegasszony volt. A báltermet később 306 férőhelyes színházteremmé alakították.
Budapest ostroma súlyosan megrongálta az épületet. 1945-ben a Magyar Kommunista Párttal közösen kormányra kormányra került Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt fővárosi szervezetének voltak itt pártrendezvényei.

Ma ez a színház ad otthont elsősorban a Magyar Állami Népi Együttes előadásainak. Napjainkban az épület több funkciót tölt be: a Vigadóban kapott helyett a Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza.

A végére ez a csodás lépcsősor szecessziós indáival, melyen felkapaszkodva Henics Tamás Kalotaszegről és Mezőségről készített "Barangoltam" fotókiállítása fogadott

Itt pedig a nagy tesó!

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/03/150-eves-epuletben.html 

Ötszög

Vízivárosi sétám során, a Szilágyi Dezső téri református templom vonta magára a figyelmemet. 1892-ben Pecz Samu ‘pentagon’, ötszögű terve alapján kezdték meg az első budai református templom építését. A millennium évében, 1896. virágvasárnapján szentelték fel. A vörös téglából épült zömök templomtest és a mellette álló karcsú, 62 méter magas torony a budai Dunapart egyik jellegzetes építménye.

A neogótikus stílusú, barna-sárga-zöld mázas Zsolnay-cserepekkel fedett templomban kötött házasságot 1915-ben Ady Endre és Boncza Berta (Csinszka) 1940-ben pedig a kormányzó fia, Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona grófnő. A II. Világháború idején súlyosan megsérült templomot, az ostrom idején a német lovasság istállónak használta. 

Pecz Samu építész, műegyetemi tanár, középkori építőmesteri öltözékben, nyakában a Műegyetem rektori láncával. Pecz az 1896-os műcsarnoki művészbálon ugyanis ilyen jelmezben jelent meg. Ő tervezte a pesti Vásárcsarnokot és a debreceni Verestemplomot is.

Sajnos zárva volt, remélem lesz alkalmam belülről is megnézni ezt a pentagon elrendezést.

Panoráma

A Batthyány téren sem jártam még, csak kocsival hajtottunk át rajta, izgatott az a sok érdekes épület, templom, így kíváncsi voltam rá nagyon. Amit tudtam, hogy a Parlamentre innen a legszebb a rálátás.
Az a nagy rendezvény hajó nem tesz jót a panorámának..........

Hatalmas közlekedési csomópont, metró, hév, busz állomások vannak itt. Állítólag a közeljövőben parkosítják, átalakítják. :))

Itt található az egykori ferences templom, a barokk Szent Ferenc Sebei templom (1731-1757) 1785-ben, miután a ferencesek az ágostonos kolostorba költöztek, az épületegyüttes a betegápoló Erzsébet-apácák használatába került, és a kolostor egy részét kórházzá alakították. A templom északi oldalán épült föl 1805-re korai klasszicista stílusban a Marczibányi-féle menedékház. A rendház dél felé nyúló kertjét és gazdasági épületeit 1891-ben megszüntették, helyükre részben egy új kórházi szárny épült, részben pedig a piactér foglalta el. Az apácákat a kommunista diktatúra 1950-ben kitiltotta, kórházukból állami szociális otthon lett, egy részét pedig a Fővárosi Mérnöki Tervező Vállalat  használta. Miután a rendszerváltozást követően a szerzetesrend visszakapta épületeit, a jogutód Főmterv Zrt. az 1990-es évek végén kiköltözött. Az idősek otthona működtetését Gondviselés Háza néven a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át, a Marczibányi-menházat pedig az apácák rendháza és a budapesti német Szt. Erzsébet katolikus lelkészség számára alakították át.

A tér szintjét a Duna-part rendezés során (1872) árvízvédelmi okokból feltöltötték, így a régi épületek bejárataihoz ma már néhány lépcsőfokon jutunk csak le, mint a Fehér kereszt fogadó házhoz. A Fehér Kereszt a város egyik legforgalmasabb fogadója volt, mivel a gyorskocsi-állomás mellett feküdt. 1783-ban és 1784-ben a Budára érkező II. József császár is itt szállt meg. Nagytermében (amely a homlokzat három nagy ablaka révén kívülről is észrevehető) hangversenyeket, színielőadásokat és nagy táncmulatságokat tartottak. A 19. század elején azonban megszűnt, attól kezdve lakóházként szolgál. A Budapest 1944-1945. évi ostromában megrongálódott épületet 1954 és 1957 között Borsos László tervei szerint újították föl. Az 1980-1990-es években az épület földszintjén működött a Casanova bár, aminek a neve utalás volt a városi legendára, miszerint Casanova annak idején járt volna a környéken. (Miket tud meg az ember... :)

 Vásárcsarnok (1900-1902)

Barokk Szent Anna templom 

Épült (1740-1761) Hamon Kristóf építőmester tervei szerint

Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriái

Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között.

Sajnos az összes templom zárva volt, itt épp az előtérből tudtam fotózni.

Batthyány Lajos miniszterelnök szobra Stremeny Géza szobrászművész alkotása. (2007)  Úgy ábrázolja őt, amint éppen Bécsbe érkezik (ezt sugallja a hajóorrot idéző posztamens), hogy elfogadtassa az uralkodóval az 1848. évi áprilisi törvényeket. Ezért mutatja föl hitvallását: „törvény”, „igazság”, „jog” és e szavak töredékei olvashatók az általa fölmutatott papíron. A fehér márvány posztamens ormán a Batthyány család címerállata, a fiókáit önmaga vérével tápláló pelikán látható. A címer vésett domborműként is fölkerült a posztamens bal oldalára, a másik oldalra pedig Batthyány Lajos 1848. évi miniszterelnöki pecsétjének képét vésték.

Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede szobrászművész 1897-ben Nagykárolyban fölállított (és 1919-ben a román katonaság által összetört) szobrának másolata, amely az eredeti gipsz minta alapján 1939-ben készült. Mögötte Huszt című versének örök érvényű utolsó sorai olvashatóak:
„Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort, hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül.”