A gyügyei református templomot a Túristvándi házigazdánk ajánlotta, így útba ejtettük. Délben értünk a faluba, hatalmas csend honolt, valószínű mindenki a vasárnapi ebédet kanalazta. Szokásos módon telefonáltunk a kiírt telefonszámra, pár perc múlva megjelent egy férfi, aki egész utunk során a legcsendesebb volt. Csak leült egy padba és várta, hogy alaposan megszemléljünk mindent. Egyszerű ruhájából ítélve, csak a kulcsot bízhatták rá, sokat nem tudhatott a templomról, mert kérdésinkre sem igen tudott válaszolni.
A 13. században, román stílusban épült, az antik római korból származó stílusjegyeket viseli. A 16. században történt vallásváltás után a református hitre áttért földesurak kegytemploma is reformátussá vált. A katolikusoknál a szentély a liturgia és a papság helye, a hajó a híveké, a kettőt kapuként választja el a diadalív. A reformátusoknál a lelkész és a hívők mintegy családot alkotnak, ehhez centrális térforma illik, középre kerül az úrasztala, a diadalív alá a szószék, megváltoztatva annak jelentését, világot átölelő boltozattá alakul. A szentélyben az oltár helyére padtömb kerül.
A
Felső-Tiszavidék középkori templomait katolikusok építették, csak a
XVI. századtól alakították át reformátussá nagy részét. Némi
ellentmondás mutatkozott a középkori téralakítás, katolikus igeliturgia
és a református vallásgyakorlás között. Előbbinél a szentély a liturgia
és a papság helye, a hajó a híveké, a kettőt kapuként a diadalív
választja el. A református liturgiában az igehirdetés válik
hangsúlyossá, a lelkész és a hívők mintegy családot alkotnak, ehhez
centrális jellegű térforma illik. Középre kerül az Úrasztala, a diadalív
alá a szószék, megváltoztatva ezzel a diadalív jelentését. A kapuból
világot átölelő boltozattá alakul át, amely a szószékből ered. A
szentélyben az oltár helyére padtömb kerül.
A
Felső-Tiszavidék középkori templomait katolikusok építették, csak a
XVI. századtól alakították át reformátussá nagy részét. Némi
ellentmondás mutatkozott a középkori téralakítás, katolikus igeliturgia
és a református vallásgyakorlás között. Előbbinél a szentély a liturgia
és a papság helye, a hajó a híveké, a kettőt kapuként a diadalív
választja el. A református liturgiában az igehirdetés válik
hangsúlyossá, a lelkész és a hívők mintegy családot alkotnak, ehhez
centrális jellegű térforma illik. Középre kerül az Úrasztala, a diadalív
alá a szószék, megváltoztatva ezzel a diadalív jelentését. A kapuból
világot átölelő boltozattá alakul át, amely a szószékből ered. A
szentélyben az oltár helyére padtömb kerül.
A
Felső-Tiszavidék középkori templomait katolikusok építették, csak a
XVI. századtól alakították át reformátussá nagy részét. Némi
ellentmondás mutatkozott a középkori téralakítás, katolikus igeliturgia
és a református vallásgyakorlás között. Előbbinél a szentély a liturgia
és a papság helye, a hajó a híveké, a kettőt kapuként a diadalív
választja el. A református liturgiában az igehirdetés válik
hangsúlyossá, a lelkész és a hívők mintegy családot alkotnak, ehhez
centrális jellegű térforma illik. Középre kerül az Úrasztala, a diadalív
alá a szószék, megváltoztatva ezzel a diadalív jelentését. A kapuból
világot átölelő boltozattá alakul át, amely a szószékből ered. A
szentélyben az oltár helyére padtömb kerül.
A templomtól külön álló romantikus torony a 19. században nyerte el mai alakját, mivel a korábbi faharanglábat elmosta a Szamos.
Jellegzetesen román stílus, a lépcsőzetes, bélleletes kapu
Népies barokk berendezés, díszes szószék
Bőségszaruval díszített karzat
A
református templomok ülésrendje kötött. Külön foglalnak helyet a
férfiak és nők, amint külön van az égen a Nap és a Hold. A fiatalok és
idősek helye is más, miként a felkelő és lenyugvó Napé. A legények a
karzatról szemlélhetik az eseményeket. Csak az anyák és lányaik maradnak
együtt.
A református templomok ülésrendje kötött, külön foglalnak helyet a férfiak és nők. A fiatalok és idősek helye is más. A legények a karzaton foglalnak helyet. Csak az anyák és lányaik maradnak együtt.
Rézsűs szerkezetű, félköríves lezárású, lőrésszerű vékony ablakok, általában a déli oldalon.
1767-ben készült el a festett deszkamennyezet. A Felső-Tisza-vidékiek közül ez a legnaivabb alkotás, a híveknek képek kellenek, melyek tanulságosak. A szentélyben 25 kazettán az úrvacsorához kapcsolódó rajzok láthatóak, szőlő, paradicsomi fák, égitestek
A hajóban 56 kazetta van, különlegességük, hogy sok bennük a figurális tábla, melyek szimbolikus jelentést hordoznak.
2000-ben kezdtek a renoválásához, 2003-ban felszentelték, Europa Nostra díjat kapott, a gondos kutatáson alapuló magas színvonalú helyreállításért. A gyügyei famennyezet testvére Csengersimán található, valószínű ugyanaz a festőasztalos készítette. Itt írtam róla
http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2017/05/szatmari-barangolas-2.html
