2015. június 18., csütörtök

Bodrog-parti Athén

Vetettünk egy pillantást országunk egyik legrégebbi oktatási intézményére, a Sárospataki Református Kollégiumra.

"E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja.
Itt tanyáztak a szabadságharc oroszlánjai." írta Petőfi

Perényi Péter alapította 1531-ben. A kollégium története szorosan összefügg a vár uraival, akik szívügyüknek tekintették az oktatást és a kollégium patronálását.
II. Rákóczy György özvegye, Báthory Zsófia, mikor berendezkedett Patakon elzavarta a protestánsokat, majd csak egy évtized múlva 1682-ben nyitotta meg kapuit ismét. A kálváriájuk nem ért véget, 1687-ben az osztrák Caprara tábornok kitiltotta őket a városból.
Az 1781-es türelmi rendelet szentesítette a szabad vallásgyakorlást.
1952-ben államosították és Rákóczi Gimnáziumként működött tovább.
Híres diákjaiból csak egy párat kiemelve: Gárdonyi Géza, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond.
A Kollégium épületei az 1700-as években épültek, de ebből már csak az 1773-ban emelt Berna-sor áll. A főépület Vay József kezdeményezésére épült 1806-ban, klasszicista stílusban.
 Horváth Géza - II. Rákóczi Ferenc szobra (1935)
A kollégiummal szemben az iskolakert csodás parkja
Végül szerettük volna felkeresni, Makovecz Imre által tervezett Művelődési Házat, de csak az Árpád Vezér Gimnáziumot sikerült megtalálnunk, annak idején a fiunk járt itt sakktáborban és sakkversenyen.

2015. június 17., szerda

Sasfészekben

A Regéci-vár az ország legnagyobb kiterjedésű várromja, 1300 körül építették az Aba nemzetség tagjai. Regéc szláv eredetű szó, szarvat, földnyelvet jelent.
Egy darabig kocsival kapaszkodtunk fel a hegyre, majd gyalogosan folytattuk az utunkat, szép erdei úton, a végén erősebb emelkedőn.
Volt királyi vár, birtokolták a Szapolyaiak, Serédyek. Eszterházy Miklós, Rákócziak.
Zrinyi Ilona, férje I. Rákóczi Ferenc halála után, 1677-ben idehozta gyermekeit.
II. Rákóczi Ferenc itt volt gyermek. Zrínyi Ilona később a bujdosó kuruc fejedelemmel Thököly Imrével lépett házasságra. A várban volt a felső magyarországi hadellátó központ.
A várat a császáriak 1686-ban lerombolták. A Rákóczi szabadságharc idején már nem volt jelentősége. Osztrák hercegek birtokában volt, a köveket itt is elhordták a környékbeliek.
Majd a Károlyi család birtokába került.
 Rekonstrukció alatt áll, de sokkal nagyobb rész látható a várból, mint Füzéren.
 A várba belépvén ez a hűvös feljáró fogadott bennünket, amit nagyra értékeltünk a hőségben.
 A vár hatalmassága kitárult előttünk, ahogy egyre beljebb haladtunk
 A vár legmagasabb pontján
 Kilátás a Zempléni hegységre

2015. június 16., kedd

Az ország legészakibb települése

Hollóháza, a Zempléni hegység legmagasabb pontjának, a Nagy-Milicnek (895 m) tövében, a kék túra keleti végpontja volt a következő állomásunk.
A történet üveghutaként indult 1777-ben. Majd Károlyi ötletére, 1831-től kőedénygyárrá alakult.
Istványi Ferenc bérlő volt, aki nagyobb fejlesztést végzett az 1857-es évektől kezdve. 1939-ben Szakmáry Károly kassai kereskedő lendítette fel a gyárat. Az államosítás után tértek át a porcelángyártásra. 1972-ben nagy rekonstrukció után európai szintű gyárunk lett.
A gyár mellett található a múzeum
Szász Endre festőművész tervezte kerámiák
 Autóversenyzés trófeái
Egy szép klasszikus, madaras
Római katolikus sátortemplomhoz vezető porcelánkálvária
A stációképek az egri székesegyház Takács István által festett képek porcelánra vitt másolatai
A Szent László tiszteletére felszentelt templomot 1967-ben építették Csaba László tervei alapján

2015. június 12., péntek

170 méter magasan

Füzéri vár
Meghódítottunk egy újabb középkori várat. XIII. században épült, egy vulkáni kúp tetején, a legkorábbi várunk egyike, már a tatárjárás előtt is állt.
Birtokolta az Aba nemzetség, II. András, IV. Béla és lánya, Anjou királyok abaúji ispánjai, Perényiek, Báthoryak, Nádasdyak nemzedékeken keresztül.
Az 1500-as években átépítették, előbb egy olasz majd egy kassai építőmester irányításával.
A koronát is őrizték itt, 1526-ban, egy évig, Szapolyai János koronázása után, Perényi Péter koronaőr nem Visegrádra, hanem a füzéri várba hozta a koronát.
Változatos terep a felfelé vezető, néhol igencsak meredek úton.
A Wesselényi-összeesküvés után 1670-ben lefoglalták a füzéri javakat, a királyi kincstár kezelésébe került. Ettől kezdve megszűnt minden szerepe, a császári katonaság 1676-ban lakhatatlanná tette és elhagyta a várat. A környék lakossága kőbányaként használta és elhordták a köveket.
Visszanézve, a kocsi a kis tisztáson maradt
1686-tól az uradalmat a romokkal együtt a Károlyi család birtokolta, 1934-36-ban kisebb állagmegóvás volt.
Inkább a túra és a látvány miatt éri meg most idelátogatni, de ha kész lesz a rekonstrukció a vár lesz a hegymászás jutalma :))
Jelenleg európai uniós támogatással rekonstrukciót végeznek, melynek során részlegesen helyreállítják a felső-várat, valamint megújul a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A vár védőinek és lakóinak mindennapjait mutatják majd be.
Hát ez épp elég ok a visszatéréshez :))