Részt vettem egy debreceni városi sétán, ahol Borsos József épületeinek egy részét jártuk végig. A idegenvezetőnk sok érdekes, eddig nem ismert részletet osztott meg velünk az építészről és épületeiről.
Borsos József (1875-1952) Debrecen egykori főépítésze 150 éve született. Március
és december között építészeti hagyatékának felidézésére számos programon lehet részt venni.
Épületei, városrendezési tervei a 20. század első harmadában születtek, máig tetten érhetők a városban. A hódmezővásárhelyi születésű Borsos József 1908-tól lett Debrecen építésze, majd 1923–1935 között főépítésze. Az ő nevéhez fűződik az egyetem előtti tér, az Egyetemi templom, a Köztemetőben a Ravatalozó épülete, számos oktatási intézmény, lakóház, és bérház. 1929-30-ban elkészítette a Debrecen városfejlődését több évtizeden keresztül meghatározó városszabályozási tervet. A Nagyerdő területén tervezett gyalogúthálózattal alakította ki a Parkerdőt.
Az első, igazán nagy munkája a városban a Rendőrpalota tervezése volt 1914-ben. Az I. Világháború kitörésekor behívták katonai szolgálatra, utásztisztként szolgált. Az épület befejezéséhez szükséges részletrajzokat már a frontról küldte. Az épület maga hatalmas, három utcára néz, Kossuth utca, Blaháné utca, és az ezeket összekötő Újházi Ede utca egésze. 
Eredetileg nem ide készült, hanem a Csokonai Színház baloldalán lévő épület helyére, ahol sokkal jobban érvényesült volna az épület monumentalitása. A
magyaros szecessziós stílusú épület homlokzatát és a nyílások keretét
Hódmezővásárhelyről származó kerámiaburkolattal díszítette.
A címer a legtöbb Borsos által tervezett épületen megtalálható. Jelenleg Györfi Sándor által 1999-ben alkotott 130 cm átmérőjű mázas kerámiából készült címert láthatjuk.
A címer a kapu külső bronzfelületen is megjelenik, az ólombetétes üvegablakok alatti részen.
Olyan szerencsénk volt, hogy beléphettünk a kapun és belülről is megnézhettük a mozaikos üvegbetétes ajtót és a szecessziós lépcsőkorlátot, sajnos itt már nem fényképezhettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése