Nora-bora: Történelmi események színhelye

Budapest reformkori építészetének jelentős emléke a Károlyi Mihály utcában álló klasszicista Károlyi-palota. Falai között királyok, miniszterek, művészek és politikusok vendégeskedtek, de menedéket nyertek itt a Duna áradása miatt hajléktalanná vált pesti lakosok is.

Az épület ad otthont 1957 óta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak

1747-ben gróf Barkóczy Ferenc egri püspök volt a tulajdonos, 1751-ben ellátogatott ide Mária Terézia királynő is, amikor Pestre érkezett férjével, Lotharingiai Ferenccel és díszes kíséretével. A püspök 1759 tavaszán a korszak jeles építészét, Mayerhoffer Andrást bízta meg a palota átalakításával. Az épület ekkor kapta meg barokk jellegét.

1768-ban került gróf Károlyi Antal tábornok tulajdonába

A ma ismert klasszicista épületet, az 1830-as években Károlyi György bővíttette. Számos bécsi építész vett részt ebben, Anton Pius Riegel, Heinrich Koch. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején a díszteremben szállásolta el Károlyi György az otthontalanná vált pesti embereket.

A reformkor alatt a palota a magyar elit központja volt, sűrűn megfordult benne Széchenyi István, és Wesselényi Miklós is. A palota híres volt fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott.

A kápolnát egy folyosószakaszból alakították ki. Díszes, neoreneszánsz falburkolata Ybl Miklós nevéhez köthető.

1848-49-ben szomorú események színhelye volt az épület, itt fogták el Batthyány Lajos miniszterelnököt 1849. január 08-án este, aki éppen sógornőjénél vacsorázott.

A szabadságharcot követő véres megtorlás idején Jellasics, majd Haynau is itt alakította ki hadiszállását. A grófi családnak csupán néhány szoba használatát engedélyezte.

Károlyi Györgyöt a forradalom támogatásáért bebörtönözték, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték szabadon.

1881-ben a walesi herceg (a későbbi VII. Edward brit uralkodó), majd két év múlva egy bálon Ferenc József is megjelent itt.

A palotában született Károlyi Mihály, aki 1917-ben korszerűsítette a palotát. A Tanácsköztársaság leverése után Károlyi Mihály emigrációba vonult. Ide költözött vissza özvegye, Andrássy Katinka a hatvanas évek közepén.

1928-ban a főváros vásárolta meg a palotát, itt nyert elhelyezést a Fővárosi Képtár gyűjteménye.

Az épület déli szárnya Wälder Gyula terve nyomán az 1930-as években nyerte el végső klasszicizáló homlokzatát.

Ekkor helyezték el az utcai teremsor egyik helyiségében Lotz Károly múzsákat ábrázoló mennyezeti freskóját, amelyet a Liszt Ferenc téren lebontott Wodianer-palotából hoztak át ide.

1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, majd újból felajánlotta a közművelődés javára. A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn, egészen 1997-ig az északi szárny végében.

1953-ban megszűnt a Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták. 1957-ben megnyílt az épületben a Petőfi Irodalmi Múzeum.

A 2023-as Petőfi-emlékév kapcsán 2022-ben nagyarányú felújítás történt az épületben.

Átépítésre került a PIM udvara is, a megújult területet egybenyitották a Károlyi-kerttel. Egy védett zöld sziget a nyüzsgő belvárosban. Egy közösségi tér, ami nyári rendezvényhelyszínként is szolgál.

Közben olvasom, hogy a Károlyi-kert, Budapest legrégebbi kertje, a bérházak ölelésében.