Kulturális Örökség Napok keretében megnéztem a Megyeházát, ami már régi vágyam volt. Valamikor gimis koromban jártam benne. Egy nagyon kedves hölgy, a Kormányhivatal dolgozója lelkesen mesélt az épület történetéről, egyedüli érdeklődőként vezetett végig az épületen.
Debrecen egyik legszebb magyar szecessziós épülete. Az egykori Hajdú Vármegye Házát Lechner Ödön tanítványai, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1911-1912-ben. Érdekességként - Bálint Zoltán, Bálint András színész nagyapja. A homlokzatot változatossá teszik a
pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek és a
szobrok, A díszterem ablakainál négy hajdú őrködik. A homlokzat közepén Hajdú Vármegye címere.
A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll
A helyén állt egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló. Eddig terjedt a történelmi belváros, itt ért véget
a Nagytemplomtól induló 670 m hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal
járhattak a cívisek. A fahidat 1824-ben bontották el, amikor
csatornázták a főutcát. A szálló, sok neves vendéget fogadott nyitása (1688) óta, például 1770-ben a későbbi II. József királyt. A szálló udvarán színielőadásokat is tartottak. Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, 1798-ban. Kolozsvár után itt szólalhatott meg másodszor magyarul a Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. Ezt a szállót ajánlotta fel a város 1876-ban Hajdú vármegye megyeházának 1911-ig a mai épület építésének kezdetéig.
A csodálatos kovácsoltvas kapun belül két oldalt egy-egy dombormű található. Görög származású művész, Manno Miltiádesz: Huszárdombormű alkotása. (1931.)
Győrfi Lajos: Millenneumi-dombormű (2000)
István király átveszi a koronát a pápától
Lépcsőház
Újjászületés szobra
(Nem jegyeztem meg az alkotó nevét és nem találtam rá sehol a neten......)
Gyönyörű kovácsoltvas díszítések
Az épület díszterme az Árpád-terem
Falát és mennyezetét stukkók s a megye településeinek címerei díszítik
Díszes ólomablaküvegeit Kernstok Károly tervezte, rajtuk hét honfoglaló vezér látható, Szabolcs, Bulcsú, Lehel, Árpád, Tas, Kond, és Gyula.
Árpád
Évtizedekig különböző vállalatok, többek között az úttörőház otthonaként
is szolgált. A nyolcvanas évek végén Gellér Ferenc építész tervei alapján
újították fel az épületet. Mára visszakapta hajdani funkcióját, itt működik a Hajdú-Bihar
Megyei Önkormányzat, az Árpád-teremben ülésezik a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés
Újabb felújítás vár az épületre, hamarosan kívülről is megszépül | |
Ha ilyen szép épületet látok, mindig az jut eszembe, hogy manapság már nem tudnának ilyen szépet építeni. Valahogy ezeknek még megvan a varázsa, jó érzés tölti el az embert ha ilyen helyeken jár.
VálaszTörlésVan húsz éve, hogy nem jártam belül...
Sajnos, tényleg nem tudnak már ilyen míves épületeket építeni, bár azért a régi tervek szerinti rekonstrukciók jók lettek, a Várnegyed megújulása nekem nagyon tetszik.
Törlés