Akár egy velencei palota

Félidő címmel, a másodéves képzőművészek kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a Feszty Árpád Műteremházban zajlott, mely szomszédos az Epreskerttel. Maga a ház is lenyűgöző,  a velencei paloták mintájára épült

Jókai Mór és a Feszty házaspár epreskerti villájában a 19. század végének leglátogatottabb művészeti szalonja működött, a házban szinte mindenki megfordult, aki a művészeti, kulturális vagy politikai életben akkortájt számított. 

Jókai Mór és Laborfalvi Róza 38 évig tartó házassága, Laborfalvi Róza 1886-ban bekövetkezett halálával ért véget. Ezt követően Jókai Mór fogadott unokájával, Jókai Rózával (Laborfalvi Róza előző házasságából származó unokájával, akit az író a nevére vett) költözött össze. Róza 1888-ban Fiumében feleségül ment a nagyapja által is kedvelt Feszty Árpád festőművészhez. Jókai Róza  minél előbb fel akarta számolni Jókai gyászát, ezért felfüggesztette művészeti tanulmányait (rajzot tanult Párizsban, majd Münchenben), hazatért, és az volt a terve, hogy egy irodalmi-művészeti szalont alakít ki Jókai körül. 

Feszty Árpádnak 1890-ben jutányos áron utalták ki az epreskerti telket, hogy műteremét felépítse. A kor városfejlesztési elképzelése az volt, hogy az új Műcsarnok és a Mintarajztanoda környékén, az Epreskertben egy művésznegyedet alakítottak volna ki, ahol az alkotók alacsony áron lakhelyekhez és egyben modern műtermekhez jutottak volna. A terv azonban meghiúsult, mert sok művész – például Lotz Károly – visszalépett a házépítéstől, miután villájuk árát az olcsó telek ellenére sem tudták finanszírozni. A terveket Feszty Gyula építőmester, a festő fivére szignálta.

Jókai és Fesztyék viszonya 1899-ben megromlott, miután az író feleségül vette az akkor 20 éves Nagy Bella színésznőt. Így az író elköltözött, majd a házaspár eladásra szánta az ingatlant. 1908-ban a művészvillát középületté építtették át a Vágó testvérek tervei szerint. A Vágó fivérek magyaros szecessziós stílusban alakították át a házat. 1909-ben ebben az épületben nyílt meg a Petőfi-ház, amely első ízben tárta a közönség elé a Petőfi-relikviákat. 

A II. világháború után az épületet Kaesz Gyula tervei alapján átalakították, ekkor bontották le a Vágó testvérek által tervezett csúcsíves részt is. A villa az 1990-es évektől a Magyar Képzőművészeti Egyetem (akkor még Főiskola) epreskerti műtermeinek egyikeként működhetett tovább.

Sajnos a belső tér már nem tükrözi a régi időket.....