Attila temetése - I. sz. ravatalozó

Lehetőségem nyílt, a Debreceni Köztemető ravatalozójának, és a krematóriumának bejárására, egy híres építészünk Rácz Zoltán vezetésével, akinek munkáit régóta csodálom.

Sajnos többször megfordultam már a II. sz. ravatalozóban, de a fájdalom vagy részvét mindig erősebb volt, minthogy a díszítéssel foglalkozzam.

Meglepődtem milyen szép ravatalozóink vannak.

A Tükörtó elnevezés találó

A tervező Borsos József (1875–1952) Debrecen város főépítésze volt. Legjelentősebb alkotása a Debreceni Köztemető. A körutas, íves sétányok fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a jelenlegi II. János Pál pápa tér felé. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát ötvözte az erdélyi népi építészet  hagyományaival. Az épület 1932-ben készült el, műemléki védelem alatt áll.

Borsos József sírja a ravatalozóval szemben

 Harangláb - Tervező Rácz Zoltán

Krematóriumi része az első ilyen épület volt Magyarországon. Bár meglehetősen rövid idő alatt felépült a komplexum, csak a ravatalozó lett átadva a használatra.

A helyi egyházi és polgári körök nem tudtak megbarátkozni a hamvasztás gondolatával. Csak 1951-ben helyezték üzembe a krematórium részt. 1951-ben mindössze 21 hamvasztást hajtottak végre. 

Az árnyékos oldal, a nagy kéményekkel

Nem írok a megrendítő részletekről, hűtőkamrákról, hamvasztó kemencékről, amit éreztem időnként a szeretteim halála révén és az elmúlás kapcsán.

A tervező a debreceni mázas tégla és mázas fedőcserép gondosan megválasztott színeivel érte el az épület ünnepélyes megjelenését.

Erdélyi motívumok, szénaboglya alakú boltívsor, aranyozott végű téglák, mintha világítana a bejárat. Borsos József személyesen felügyelte az építkezést.

Díszítésére debreceni kötődésű képzőművészeket kértek fel, akik a négy ravatalozót művészeti alkotásokkal, freskókkal, szekkókkal és üvegablakokkal gazdagították. A zsűrizésben Szentgyörgyi István szobrászművész, és Bosznay István festőművész vettek részt.

 I. sz. ravatalozó

A freskókon és üvegablakokon Haranghy Jenő (1894–1951) művészi alkotásán, Attila temetése, a fejedelem búcsúszertartásának sok alakos ábrázolása látható.

Attila kincseként emlegetett nagyszentmiklósi régészeti leletegyüttes bikafejes ivócsanakja. Miután az 1799-ben előkerült kincslelet legismertebb darabja Munkácsy Mihály temetése (1900) óta „a nemzeti gyászt volt hivatva jelképezni”, így az ólombetétes központi körablakba is a bikafejes áldozati mécses alakját formázta meg. 

A freskókat a művész maga készítette, a színes ablakok kivitelezését – mint a ház többi termében is – Palka József (1860-1952) üvegművész végezte.

A Debrecenben született grafikus, festő a budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. Debreceni alkotásai a Kossuth utcai Verestemplom falfestése (1936) az egyetemi templom színes üvegablakai (1942), az Angol királynő szálloda üvegablakai, pannói (1932) elpusztultak. 

Szeretek a temetőkben sétálni, az építész úrtól hallottak megerősítettek abban, hogy nincs benne semmi különös. Csend és nyugalom vesz körbe, nézhetem sok esetben a különleges művészeti alkotásokat, a magyar történelem, kultúra nagyjainak síremlékeit.

Most közeleg a mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) és a halottak napja, így valamennyire aktuális a temetőnk megismerése.

"Ha meg akarsz ismerni egy új helyet, akkor menj el a piacra és a temetőbe!"