Háromszori temetés

Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki Pesten golyó általi halállal, a mai Batthyány-örökmécses helyén álló Újépület udvarán. A halál azért változott kötél helyett golyó általira, mert a miniszterelnök az utolsó éjszakáján a feleségétől, Zichy Antóniától kapott tollkéssel megsebesítette magát, hogy ne tudják megalázni a bitófával. 

Az első temetéskor egy józsefvárosi plébános kérte a Rókus kórház igazgatóját, hogy a tetemet a ferencesek templomába vihesse. Az igazgatónak a test kiadatását szigorúan megtiltották, mert az osztrák hatalom terve az volt, hogy jeltelen sírba temessék Batthyányt. Ezért a városon kívüli, józsefvárosi temetőbe szállították a holttestet, de nem temették az újonnan kiásott sírgödörbe, hanem a halottaskocsival visszafordultak a városba. A ferencesek templomában már várták a szerzetesek, és az altemplom egyik kriptájába temették. Sírfülkéjét felirat nélküli márványlappal zárták le, de a kőlap belső felére a házfőnök rávésette a gróf azonosítására alkalmas szöveget: „1849 október 6-án az Úrban elhunyt G. B. L. Áldás és béke hamvaira.”

A kiegyezést követően lehetőség nyílt Batthyány újratemetésére. 1870-ben ünnepélyes keretek között átszállították a Fiumei Úti Sírkertbe, és újratemették egy egyszerű sírboltba. A temetőt 1849-ben nyitották meg, a miniszterelnöké volt az első igazán nagy síremlék.

A sír tervezésére kiírt pályázatot Schickedanz Albert nyerte meg. Az ő tervei alapján épült fel 1872 és 1874 között a mauzóleum neoreneszánsz stílusban. A síremlék anyagi források hiányában befejezetlen maradt. A síremléken az eredeti tervek szerint szobor is lett volna, sajnos ez sem valósult meg. Máig sincs köztéri szobra Batthyány Lajosnak Budapesten.

Az 1980 és 1990 években a sírboltot kétszer kirabolták

2000-ben restaurálták a mauzóleumot

A síremlékben helyezték el a Batthyány család több más tagját is.

Batthyány Lajos hároméves unokáját, Beniczky Leát (†1888)

feleségét, Zichy Antóniát (†1888)

leányát, Beniczkyné Batthyány Ilonát (†1929)

végül fiát, Batthyány Elemért (†1932).