Verscsíkok a talpam alatt.....

 Széna tér 

Október közepén ilyen mesés volt

Az elmúlt évszázadok során több budapesti közterület is viselte a Széna tér nevet hosszabb-rövidebb ideig.  Ez a tér is fontos közlekedési csomópontban volt található, Óbudát Dunántúllal összekapcsoló országút haladt itt el, és a városhatár mellett feküdt. Az országutakon főként szekerekkel, lóháton, esetleg hintóval közlekedtek az emberek, az üzemanyag ezek mindegyikéhez pedig a széna volt. 

A 18. században olyan intézmények települtek ide, amelyeknek akkori felfogás szerint a város szélén, a lakott területek peremén volt a helye, például a lövölde és a kórház.

A budai Lövőházat 1696-ban építtette a Budai Lövészegylet és eleinte tényleg főleg lövészet zajlott benne. Idővel viszont inkább társasági hellyé vált a budai polgárok számára, kocsmával, kuglizóval, sőt akár megvásárolható női bájakkal is. A budai Lövőházat végül 1930-ban bontották le.

A téren álló másik fontos épület a régi Szent János-kórház volt, ami a 18. század elejének pestisjárványa idején létesült karanténkórházként, majd később közkórház és szegényház lett belőle. A régi Szent János-kórházat Buda második világháborús ostroma alatt szinte teljesen szétlőtték, 1949-ben lebontották a hozzá tartozó kápolnával együtt. A kórház helyén buszpályaudvart alakítottak ki 1967-ben, mely 2019-ig állt itt.

Történelmi helyszín volt a Margit körúti katonai fogház épülete is, a mai Mammut 2 helyén: itt végezték ki 1919-ben a vörösterror elkövetőit.

Az épület udvarán végezték ki Szenes Hannát. Megosztó a személye, a politika nem az én területem. Ő szobrot is kapott a történelmi emlékparkként újjáépített téren, bronzalakja repülős ruhában, csukott szemmel fordul az ég felé, Fáskerti Zsófia alkotása. (2022.)  A fogházat 1951-ben számolták fel.

A térhez köthető a Budai Várban rekedt német és magyar csapatok kitörési kísérlete 1945. február 11-én. A kitörés áldozatainak számát összességében húszezerre becsülik, és a legszörnyűbb mészárlás a Széna téren folyt, kevesen jutottak át rajta élve. A szovjetek bevették magukat a környező házakba, és azokból tűz alatt tudták tartani az egész megvilágított, széles teret. A Széna téren egy ház sem maradt épen.

 „A németek egy éjjelen nem védték tovább Budát, összegyűlt mindegyikük, 40 000 szoldát, jéghideg éjjelen, mindjük sisakosan, ’45 vad telén, kezdődjék már a roham.” Bereményi Géza

>>>>>>>>Érdekesség !!!

>>>>>>Cseh Tamás - Széna tér 

A Széna tér fontos szerepet játszott az 1956-os forradalomban, itt működött az egyik legjelentősebb fegyveres ellenálló csoport, aminek a történészi becslések szerint mintegy 1400 tagja próbálta meg feltartóztatni a szovjet csapatokat ezen a helyen. 

Mindezen történelmi események ismeretében már érthető, hogy verssorok futnak a talpunk alatt, a díszburkolatba ágyazott csíkokon.

"És kérdik, egyre többen kérdik, hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság?” Márai Sándor, Mennyből az angyal.

„Roncs-egzisztenciád, kimented, kamerad, a katlanból. Loholj!” Térey János, A városi hadviselés gyakorlata. 

  

A Hatdé művészcsoport feketére színezett betonból alkotott meg egy olyan pillért, amelyben 20. század közepi használati tárgyak (játékmackó, rádió, demizson....) lenyomatai látszanak. A szobor direkt utalások nélkül emlékeztet az 56-ot átélt hétköznapi emberekre, nem a nagy események alakítóit őrzi, hanem a lassan múltba vesző egykori városlakók, nagymamák és dédpapák emlékét.