Cívisek Világa címmel megújult a Déri Múzeum várostörténeti kiállítása. A Múzeumok Éjszakáján jómagam is megtekintettem, hogy a Cívisek mibenlétéről tájékozódjak.
Ahogy őseink fogalmaztak, "Debreceni cívis az, akinek Basahalma és a Péterfia kapu között vágták el
a köldökét. " Előbbi egy, a város határában emelkedő kunhalom, a másik
pedig Debrecen északi kapuja, amely után már a Nagyerdő következett.
Legfontosabb a föld szerepe, hiszen kezdetben ez határozta meg az itt élők életét, csak annak lehetett földje, akinek háza volt a városban.
Második fontos dolog, mely alakította az itt élők életét a reformáció, Debrecenre úgy tekintettek, már a 16. században, mint a Kálvinista Rómára, a reformált vallás legfontosabb keleti bástyájára.
Feszület elefántcsontból 17. század
Gerezdes úrasztali aranyozott ezüstpohár
Debrecentől messze lehetett csak követ találni, a várost nem kőfal vette körül csak árok és sövény. Csak pénzzel tudta magát megváltani az ellenségeitől. A legfőbb ellensége és "építésze" a tűz volt, gyakran az egész várost elpusztította a tűzvész.
1693-tól kapta a városi rangot I. Lipót császártól, azzal a feltétellel, hogy a katolikusok visszaköltözhetnek a városba.
Debrecen szabad királyi város olajfestésű címerképe (1801)
Történetileg az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig mutatja be a kiállítás a cívisváros életét, hat termen keresztül. Sajnos teljesen szétbontották az Arany Egyszarvú Patika berendezését, amelyet annyira megcsodáltam.......Érthetetlen számomra, most a tárgyak itt-ott a falon, és üvegvitrinekben nézhetők meg.
2018-ban itt írtam róla>>>>>>>>
https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/04/arany-egyszarvu-patika.htmlA polgárság életét bemutató termek szerintem semmit nem változtak>>>>>>itt megnézhető, https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/05/deri-muzeum-seta-8.html
Talán az újdonság az interaktív elemek, nem vagyok benne biztos, hogy ez kell egy múzeumban, eleget nyomkodjuk a billentyűket máshol.... Én biztos, hogy nem ezért járok múzeumba.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése