Időkapszulába zárt festmények

Megnéztük végre a várva-várt Vaszary kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. 

Pár éve Balatonfüreden a Vaszary villában jártam, és részt vettem egy kiállítás megnyitón, megismerkedtem a Vaszary család történetével, és Vaszary János festményeivel.

Itt írtam róla>>>>>>>>-Vaszary-villa 

Azért is volt figyelemre méltó a kiállítás, mert 2016-ban egy múzeumi raktárban, egy falnak fordított szekrényben bukkantak rá 40 db eddig nem ismert festményre. Ezekből válogatott 24 db  és további festmények együttesen alkotják "Az ismeretlen ismerős" című tárlat anyagát, mely felöleli a festő szinte minden korszakát, az eddig ismeretlen munkáit a középpontba helyezve.

Az új felfedezésű alkotásokat, restaurálás során ezüst keretbe helyezték, és fekete alapú eligazító táblákkal  látták el.

Vaszary János 1867-1939

Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. Szinte egyedülállónak tartják stílus váltása miatt.

Fiatalkori önarckép 1887

 Fiatalkorában, Münchenben, Párizsban tanult a legjobb képzőművészeti iskolákban

Virágáruslány 1888

Vaszary müncheni tanulmányai idején készült, naturalista stílusban

Miután a fiatal Vaszary hazatért a külföldi tanulmányairól, atyai nagybátyja, Vaszary Kolos hercegprímás támogatásával egyházi megrendeléseket is kapott.

Az esztergomi Szent Péter és Szent Pál-templom főoltárához készített tanulmány 1896-ból, egy fiatal nőalakot ábrázol, aki letérdel Szent Péter apostol előtt Rómában, a pogányok között.

Kereszténység 1924

Krisztust siratják tanítványai, mögöttük díszes ornátusban hódolnak az egyházatyák. Ezt a képet még 2007-ben is lappangóként tartották nyilván, az időközben külföldi magántulajdonból előkerült festményt a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta, és a Nemzeti Galériában letétbe helyezte.

A megfeszített Krisztus 1924

Finálé (Színpadi jelenet) 1923.

Csendélet bonc figurával 1920-as évek

Az ázsiai kultúra szélesebb körű ismertségének köszönhető, hogy a 20-as évektől a polgári otthonok dísztárgyai között egyre gyakrabban tűntek fel különböző Buddha vagy szerzetes alakok. Vaszary is élénken érdeklődött a keleti-filozófiák iránt, így festményein visszatérő motívum lett a Buddha szobor.

Kávéházi jelenet 1890

Krisztus a nagyvárosban című témát többször megfestette a művész, a Budapest kálváriája II. (1936 körül) című festményen látható, hogy a komor, sötét, budai fellegvár alatt, a Duna pesti oldalán hatalmas tömeg hömpölyög, korzózik; egy rendőr próbálja távol tartani a tömegtől az autókat. A nagy tumultusban senki sem veszi észre a kereszthordozó, fájdalmas Krisztust. 

Budapest kálváriája 1937

Vaszary 1925-ben újra Párizsba utazott, és láthatóan felszabadítóan hatott rá a nagyvilági élet. Korábban vastagon hordta fel a festékrétegeket vásznaira, ekkor azonban sajátjává vált az oldottabb, lazúrosabb festési mód. Ez idő tájt készült festményei fiatal, többségében párizsi nőket ábrázolnak, akik gátlásaikat levetkőzve belevetik magukat a nagyvárosi éjszakába. 

Női akt tarka tollfejdísszel (Salome), 1930-as évek

Vaszaryt nagyon foglalkoztatta Salome figurája, alakját és a hozzá fűződő drámai cselekményt többször is megfestette újkori környezetbe helyezve. 

Salome 1928

 

Kelet és Nyugat 1927

 Külföldi magántulajdonban álló, eddig lappangó kompozíció

 

Reklámfények az utcán 1930

Városi világítás 1930

Éjszakai fények a párizsi világkiállításon 1937

Morfinista 1930 körül

Akt kertben zöld kerítés előtt 1930-as évek

Magaslaton

Veranda két nővel, parkban 1930

1910-ben készült el Tatán a Toroczkai Wigand Ede által tervezett műteremvilla, ahol feleségével rendszeresen vendégül látták a nagyvárosból érkező barátaikat, és az itteni élet számos festménye ihletője volt. 

Verandán álló piros pizsamás nő 1930

Valószínű a felesége, Rosenbach Mária (Mimi) látható a képen

 

A közönségkedvenc festmények a tatai korszakához köthetők, ezeken megjelenik az érzékiség, a derű, a modern nő, aki olvas, napozik és társasági életet él, és ezekről a képekről a természet, a virágok és a színes enteriőr sem maradhat el. 

Tatai enteriőr 1930

Vaszary expresszív virágcsendéletei a korszak legnépszerűbb darabjai közé tartoznak.

Vaszary imádott utazni, főleg az itáliai tengerpartra, ahol a kis olasz városok, strandok hangulata fogta meg leginkább, úgyhogy a tájképein is ezt a világot próbálta meg átadni. 

Labdázók a tengerparton

Csónakosok a tengerparton 1934

Strandjelenet 1934

Vaszary műterme, 1939-ben, a halála után