Veleméri séta

"Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére "

Velemér jellegzetes őrségi szeres település, a Magyar Királyság azon falvai közé tartozott, amelyet nemesek laktak, nemességüket a fegyveres gyepüőri szolgálat miatt kapták. 

A 20. század eleje volt Velemér utolsó aranykora. A 19. század második felétől a gyorsan szaporodó lakosság száma 1910-ben már 438 fő volt. Velemér 1622 holdas határa 120 gazdaságot tartott el. Az első világháborút követő területveszteségek miatt, Velemér egy piaci kapcsolatait elvesztő, határ menti terület, fejlődésben megrekedt zugává vált. A második világháború után a község elszigeteltsége fokozódott. A határsáv, a kuláküldözés, a tudatos gazdaságrombolás és a téeszesítés miatt fejlődése lehetetlenné vált. Ma jellemzően az idegenforgalomból, valamint mezőgazdasági munkából tudja fenntartani magát a lakosság.

 

Velemér büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb, középkori román stílusú műemlékével, a Szentháromság-templommal. >>>>> Itt írtam róla 

 

Úgy vettem észre, hogy ezen a vidéken is szívesen telepednek le művészek 

 

Felkeltette érdeklődésemet ez a mutatós cégér, így bekopogtattunk Dávid Éva keramikus múvész műhelyébe, aki Budapestről érkezett és telepedett le itt. Nagyon jó volt vele beszélgetni kerámiákról, mindennapokról, "gyüttmentségről" és a világ folyásáról.... 

https://www.haban.hu/

Egy szép reneszánsz majolika váza 

Ott ilyen zöld volt minden, láthatóan nem szenvedtek az aszálytól, mint mi az Alföldön

Egy megüresedett, eredeti állapotban megőrzött parasztporta.

Az Őrségben nagyon sok tanösvény és kiránduló útvonal van. Többek között a  6,2 km hosszú Sárgaliliom tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezet. A névadó sárgaliliom az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága. ez az egyik oka, amiért a tanösvény ezt a nevet kapta. A másik az, hogy a tanösvény kialakításához szükséges anyagi fedezetet a budapesti holland nagykövetség biztosította. 

Sajnos a sárgaliliom virágzásról lemaradtunk, de a mi utunk is Magyarszombatfára vezetett a szállásunkra.

Freskók és fények

 Veleméri Szentháromság-templom

Velemér az Árpádkorban tíz falu központja volt. Feltételezhető, hogy a templom építését Szent István rendelte el, és a 13. század végén épült. Igazán híressé a freskói tették, melyeket Aquila János 1377-78 körül készített. A templomot a 17. század közepétől a reformátusok vették birtokba, akik a falakat lemeszelték. Az osztrák megszállók 1732-ben visszaadták a katolikus egyháznak, a lakosság azonban az ellenreformáció után is megtartotta a hitét. Így az épület elhagyatottá vált. 1871-ben leégett, sokáig tető nélkül állt, hajójában fák nőttek. Ebben az állapotban talált rá Gózon Imre szentgyörgyvölgyi tanító, aki értesítette Rómer Flórist, bencés szerzetest, a műemlékvédelem neves egyéniségét. 1941-ben új tetőt készíttettek és elvégezték a legszükségesebb helyreállításokat. A freskók teljes restaurálására azonban csak 1968-ban került sor.

 

A veleméri Szentháromság-templom keletelt, ami azt jelenti, hogy a templomot egy kiemelt napon bekövetkező napkelte irányába tájolva építik fel. A megfigyelések szerint egyes jeles napokon az ablakokon beszüremlő fény szándékoltan bizonyos képekre esik - az ablakok kialakítása, valamint a feltételezhetően fényvisszaverő anyagok használata is ezt a célt szolgálhatta.

A szentélyben, a résablak fölött, az üdvözítő képmása Veronika kendőjén. Alul az angyali üdvözlet jelenete. Balra Gábriel arkangyal kezében feliratszalag, Lukács evangéliumának szavaival: „Ave gratia plena, domin(us) tecum” (Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr veled van). Az angyali üdvözletet fogadó Mária az ablak túloldalán látható. Előtte nyitott könyv, aminek lapjai imájának kezdő szavai olvasható ugyancsak úgy, ahogyan azt Lukács leírta: „Magnificat anima mea dominum et ex…” (Magasztalja a lelkem az Urat). Az arkangyal fölött egy oroszlán erősen megrongálódott képe Márk evangélista szimbólumaként azonosítható. Szűz Mária fölött egy sas látható, ami az asztrológiai jelképrendszerben János megfelelője.

Gábriel arkangyal és Szűz Mária között, az ablak béleletében kilenc virág, az angyali üdvözlettől a születésig eltelt kilenc hónapra utal.

Azonosítatlan glóriás, női alak egy épületet tart a kezében.

Fölötte-mellette, festette meg önnön képmását Aquila János.  Érdekesség, hogy  a legrégibb ismert önarckép az övé.

A hajó bal oldalán a megfeszített Krisztus, a diadalívtől jobbra egy Mettercia-ábrázolás díszíti a falat: Szent Anna gyermeke, Szűz Mária kicsiny, de felnőttnek ábrázolt alakját tartja karjában, ő pedig a kis Jézust fogja. 

A legnagyobb összefüggő freskófelület a hajó ablaktalan északi falán található, itt valaha a 12 apostolt lehetett megtekinteni, ma már csak a lábuk és a köpenyük alja látszik. Alattuk a Háromkirályok imádása szerepel. Ezen a falon kapott helyet Szent László király és Mürai Szent Miklós is.

Téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként.

A bejárat mellett, a köpönyeges Madonna – a bűnösök végső menedéke – ábrázolása vehető ki. A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg.

Örülök, hogy eljuthattam ide és láthattam ezeket a csodálatos freskó maradványokat! 

Sárkányölő

Sárkányölő Szent György bronz szobor

Szabolcs Péter alkotása

2000

Szentgyörgyvölgy

Nagy kedvenceim ezek a szobrok, többet láttam már belőlük. 

Ez egy egészen különleges darab.

Szent György legendája

 ,,Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek. Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány.
Könnyezve ment a leány a tóhoz. És akkor Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt: „Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen!” − és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: „Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében.” Még beszéltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtől, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erővel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor megparancsolta a leánynak, hogy az övét kösse a sárkány nyakára és vezesse be a városba. Az megtette és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt.” Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját, és megölte a sárkányt. Ugyanazon a helyen szép templomot építettek, és az oltárnál élő forrás fakadt, amely meggyógyított minden beteget, aki csak ivott belőle.''

Szentgyörgyvölgy

Bakancslistás helyen az Őrségben jártunk. 

Az első látnivaló, ami utunkba esett a szentgyörgyvölgyi népi barokk stílusú, fa kazettás református templom, ahogy nevezik az őrségi bárányfelhős kék templom.

1787-ben építették a templomot, 1793-ban emelték a tornyát

Mennyezetén a 88 db fa kazettát helybeli asztalosok készítették, az ő munkájuk a karzat is.

Patkó András nyugalmazott tanító készítette a templom minden festését 1829-ben, a kazettákra a bárányfelhős kék eget festette.

A karzat aljára 37 db kazetta került

Négy táblán csillagdíszes kazetta látható. Felirata "E hely nem egyéb, hanem Istennek Háza és Mennyeknek kapuja ( I.Mózes 28.17) Melly igen szerelmetesek a Te Hajlékaid, óh Seregeknek Ura"

A barokk szószéket 1830-ban készítették helybéli mesterek

Páratlan szépség, lenyűgözött engem is.

Virágkocsik közelről

 Színpompás virágok