Lélegzetelállító

Mielőtt elutazunk, a telefonomba címszavakban felírom mit szeretnék megnézni. Az úton meg válogatunk a látnivalókból. A balatonkeresztúri templomhoz felkiáltó jelet tettem, nem véletlen.

Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Műemléktemplom 1753-1758 között épült Hofstadter Kristóf uradalmi építész tervei alapján. Joggal nevezik a Balaton ékszerdobozának

A legenda szerint, Gróf Festetics Kristóf csónakját Keresztúrnál vetette partra a nagy vihar, amiben maga a gróf is bent ült. Szerencsére nem fulladt a vízbe, ezért hálából templomot építtetett.”

Belépve lenyűgöző látványban volt részünk.....Hosszú évekig az osztrák származású Dorfmeister Istvánt (1729-97) tartották a templom kifestőjének. Újabban inkább a közeli Sümegen dolgozó, ugyancsak osztrák származású Maulbertsch Antal (1729-96) iskolájából, vagy közvetlen környezetéből való művészt sejtetnek a freskók alkotójának.

A szentély képén angyalok emelik magasba, a kupolafreskón ábrázolt Szentháromsághoz a keresztet, amelyen sugárkéve jelképezi a Szent Szív helyét

A középső kupolafreskó az angyali üdvözlet mesteri ábrázolása, a Szent Szűz Názáretben fogadja az angyali szózatot.

A szentély oldalfreskóinak egyike azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent Ilona megtalálja a jeruzsálemi keresztereklyét, a másikon pedig az látható, ahogy Hérakleiosz bizánci császár a perzsáktól visszaszerzett ereklyét ünnepélyesen Jeruzsálembe viszi.

Az oldalbejárat mellett néhány freskót valamikor régen lemeszeltek, ám a 21. század eleji felújítás során a képek előbukkantak a mészréteg alól. A keresztet magasra tartó nőalak jelképezi a hitet, a zöld ruhás, horgonyt tartó személy a reményt, míg a gyermekeit szorosan magához ölelő édesanya a szeretet jelképe. S a három isteni erény keretként szolgál a Festetics címerhez. Mivel a család 1772-ben kapott grófi címet, így valószínű, hogy ez a kép is az idő tájt készült.

Az oldalfalakon az apostoloknak egyenként ábrázolt, életnagyságú freskói, kezükben azokkal az eszközökkel, amelyekkel vértanúságot szenvedtek

A templom orgonáját 1934-ben készítette az Angster orgona- és harmóniumgyár. 

Az északi falon, az eredetivel azonos nagyságú „hegedűablakon” a festő megörökítette a templomépítő Festetics Kristófot, valamint feleségét Szegedy Juditot, korhű magyaros a ruházatban.

A közelmúlt restaurációs munkái után most már teljes pompájában látható a harmadik freskó, mely egy angyalzenekart mutat be, stílszerűen korbeli, XVIII. századi hangszerekkel.

Az első benyomások mellett egymás után tűnnek elő a dekoráció rejtett szépségei: a virágfüzérek, rózsagirlanddal játszadozó puttók, a háttérként megfestett halpikkelyek, a kagylós díszítéssel gazdagított virágvázák

Mesteri kézre valló márványutánzatok, melyek annyira a valóságot tükrözik, hogy külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amit az ember itt lát, nem hideg márványburkolat, hanem a művészi ecset páratlan játéka.

A falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól. 1698-ban került a Festeticsek tulajdonába. Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fűződik, aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a barokk stílusú kastélyt, amely ma látogatóközpontként működik. Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve.

Vadászkastélynak épült. A keszthelyi kastély elkészülte után az uradalom intézői laktak falai között.