Magányos festő

Csontváry Múzeum 1973-ban nyílt meg Pécsett, egy neoreneszánsz épületben. Ez Csontváry legnagyobb gyűjteménye

A Felvidéken született Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) későn érő típusnak volt mondható, egészen 41 éves koráig élte a patikusok hétköznapi életét Iglóban, akkor utazott csak Münchenbe festészetet tanulni. Előtte pár évvel, egy római útja során egy belső sugallatot követve határozta el, hogy ő lesz a világ egyik legnagyobb festője. Stílusa teljesen egyéni, konkrét irányzatokhoz nem is igazán lehet besorolni. Legismertebb művei különböző utazásai során szerzett ihletei alapján készültek.

Szobra, a múzeummal szemben áll, másolata a budapesti Kerepesi temetőben, 1953-ban elhelyezett szimbolikus sírján álló szobornak. Valójában a zseniális festő hamvai az Óbudai temető egy tömegsírjában lettek elhelyezve, mert nem volt senki a halála után, aki a sír bérleti díját fizette volna, több évtizednek kellett eltelnie, hogy a hozzá méltó emlékhelyet megkapja. Kerényi Jenő a festő alakját Csontváry önarcképe alapján formázta meg

Jó másfél évtizedre tehető munkássága során sem kapta meg az elismertséget Magyarországon, élete utolsó éveiben elborult elmével élt. Végül 1919-ben elszegényedve halt meg. Életműve nagy valószínűséggel a feledés homályába vész, ha nem talál rá Gerlóczy Gedeon fiatal építész a 30-as években. Az utókor igazán csak a 70-es évektől ismeri el a művészt, mára Magyarország legnépszerűbb festőművésze

Zrinyi kirohanása

Vihar a Hortobágyon

 Római híd Mosztarban

Nagy Tarpatak a Tátrában

 Baalbek

 Mária kútja Názáretben

 Marokkói tanító

 Magányos cédrus

 Nagy László - Seb a cédruson

 A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben