Sajnos a belső teret ma már csak imitálni lehet
A barokk épületmag Mária Terézia idején jelentősen kibővült, ő azonban nem kívánta rezidenciaként használni az épületet, s
1769-ben utasítást adott az Angolkisasszonyok
ideköltöztetésére, majd 1777-ben úgy döntött, hogy Nagyszombatból
idehelyezi az egyetemet.II. József 1783-ban az egyetemet Pestre helyezte át.
1790-1795 közt Sándor Lipót főherceg, majd halála után 1795-1847 közt József nádor lakhelye lett a palota. A főherceg-nádor 1799-ben vette feleségül I. Pál orosz cár leányát, Alexandra nagyhercegnőt. A palota újra az udvari élet színtere lett hangversenyeivel, báljaival. A másfél évig tartó közéleti pezsgésnek a 17 éves nádorné szülés utáni halála vetett véget 1801-ben.
1839-ben a kápolna altemplomát a nádori család temetkezőhelyévé alakították. A kripta a mai napig látogatható vezetéssel a Magyar Nemzeti Galériában. (Meg kell néznem legközelebb!) József nádor halála (1847) után fia és utóda, István nádor lakhelyének kialakítására nagyszabású munkálatok kezdődtek a palotában. Az átalakításokat a szabadságharc hadseregének 1849-es ostroma félbeszakította, a palota súlyosan megsérült, több melléképület elpusztult.
A kiegyezést, illetve Ferenc József magyar királlyá koronázását követően szinte azonnal felmerült a budai palota királyi rezidenciává fejlesztése.
Barokk csarnok, gyönyörűen felújítva, mint rendezvény helyszín
A palota kiépítése csak 1890-ben vette kezdetét. Tervezője Ybl
Miklós 1891-ben bekövetkezett halálát követően – Hauszmann Alajos
főépítész és irodájának vezetője, Györgyi Géza volt. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb
uralkodói rezidenciája lett. Létrehozásában szinte kizárólag
magyarországi művészek és vállalkozók vettek részt. Építésének és
berendezésének összköltsége mintegy 31 millió korona volt.A Hunyadi terem díszítésére Benczúr Gyulától rendeltek nyolc festményt, amelyek témája Mátyás életéből vett jelenetek voltak. A sorozatból csak kettő készült el: egyik, a Mátyás fogadja a pápa követeit című kép.
Horthy Miklós kormányzó 1920-ban költözött be a budai királyi palotába. Utolsó hivatalos használója Szálasi Ferenc volt. 1945-ben a német csapatok legutolsó védelmi övezetének központja volt. Ennek megfelelően az épület, a hetekig tartó tűzvész miatt rendkívül nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben az épületkomplexumot a kormány, valamint a Magyar Dolgozók Pártja vezető testületei elhelyezésére, és Rákosi Mátyás pártvezető rezidenciája számára állították helyre. A munkák során elbontott épületdekorációs elemeket nem őrizték meg. 1959-ben döntöttek a kulturális célú hasznosítás mellett.
Így lett a csodálatos királyi palotánkból egy szocreál belsővel rendelkező épület :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése