Először advent kapcsán olvastam róla, novembertől ugyanis minden termet más karácsonyfa díszít, melyet iparművészek álmodnak meg. Persze szerettem volna mindig is eljutni ide. Most egy barátunknál voltunk, kiderült közel van ez a csoda. (Na, jó nincs karácsony, de így is tetszett.)
Száraz - Rudnyánszky kastély
Barokk kastély - ún. Grassalkovich stílus jegyekkel
Az Iparművészeti Múzeum állandó bútortörténeti kiállítása látható itt.
1972-ben itt forgatták a Bob herceg című film egyes jeleneteit.
(Meg kell néznem!!)
A kastély története:
Épült a XIII. sz.- ban a Tétény család számára.
Épült a XIII. sz.- ban a Tétény család számára.
1309-ben a budai vár kapitánya - Tétény Hédervári Lőrinc volt a tulajdonos.
Török hódoltság alatt magas rangú török tisztek lakták.
1716-ban Száraz György királyi személynök tulajdonába került, aki kibővítette és újjáépítette. 1733-ban meghalt, elsőszülött fia testi hibája miatt
kolostorba vonult, a kastélyt így legidősebb lánya, Júlia és annak
férje, Rudnyánszky József örökölte. A kastélyban maradt viszont a
vejével haragban lévő özvegy és annak második fia, a kamaszkorától ön-
és közveszélyes őrültté váló Tamás, aki fenyegetést jelentett a nem
kevesebb, mint tizenhat Rudnyánszky gyermek számára. A kitartó háziúr
azonban ilyen körülmények közt is felépíttette a ma is látható barokk
kastélyt és annak díszkertjét
A család súlyos anyagi gondba került, még a parasztjaik is fellázadtak
ellenük. A szélütést kapott családfő és felesége ellen pert indítottak a
fiaik, hogy megszerezzék a birtokot. A 19. század elején oldalági
rokonok osztják fel a vagyont és az épületet magát, közülük Szentgyörgyi
Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsos, királyi asztalnok és
állítólagos szabadkőműves a legfontosabb szereplő: ő bontatta le a
feleslegesnek ítélt kápolnát, viszont – egyes utalások szerint –
szabadkőműves termet rendeztetett be.
A kastélyban született unokája, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
és az egyik első nőjogi aktivista. Az ő idejére azonban a Hugonnai
család is eladósodott, és a kastély végül kölcsönzőjükre, Lőwy Mórra, a
nagytétényi sertéshizlalda főrészvényesére szállt. Az ő fia, Lőwy Ernő
az első világháború viszontagságai miatt elvesztette vagyonát, és
ideggyógyintézetbe került. A kastély 1904-ben részben kiégett, eredeti
berendezéséből semmi sem maradt meg. A kastélyt átvevő Lőwy rokonságból
többen a nyilasuralom áldozatai lettek.
1948-tól szolgál múzeumi célokat. 1989-ben annyira leromlott az állapota, hogy bezárták, majd 2000-ben került újból átadásra.
Szemezgetés a bútorművészet gótikától a biedermeierig kiállításból (1440-1850)
Kelengyeláda
Függő bölcső
Ez aztán a bútorművesség remeke
Mosdó, a kis gömböcskében töltötték a vizet...
Kerámia cégér
A kályhák lenyűgözőek
Minden szobában újabb csoda
Zsalugáter rengeteg
Ez a szárny árvaházként, gyermekotthonként üzemelt. Reméljük lesz pénz a renoválásra.
Kastélypark a kerítésen belül
Háttérben a gyönyörű hullámos ívű kerítés, ezen a szakaszon vadszőlővel befutva.
Szerelmes Kentaur
A szobrot Aristeas és Papias ókori görög szobrászok művének másolata.
Hauszmann Alajos építész hozta magával Magyarországra, egyik tanulmányútja alkalmával tett rá szert
Görögországban vagy Olaszországban. A szobrot 1980-ban eltávolították,
közadakozással sikerült 2005-ben visszaállítani.
Kastélypark a kerítésen kívül
Nepomuki Szent János - gloriette
(gloriette jelentése kis kerti pavilon)
A szent, Vencel cseh király udvari papja volt. A király
minden áron meg akarta tudni tőle, hogy felesége mit gyónt neki, de ő nem
árulta el. Ezért a király a folyóba ölette. (A halászok, vízimolnárok, hajósok, árvizek
védőszentje.) Népi hagyomány volt május 16-án Nepomuki Szent
János napján egy fából készült szobrot meghajókáztatni, s közben a vízbe
virágszirmokat szórni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése