"A házak és az emberek elmúlnak,
de az őszi mezők
egyformák maradnak,
akárhogy öröklik, mérik, művelik is őket az emberek.
Ebből pedig nyilvánvaló, hogy nem az emberek bírják a földet,
hanem a
föld szolgái az emberek."
Fekete István
Az elmúlt napok megint örömteli munkával teltek, betakarítottuk a kukoricát, egészen sötétedésig folyt a munka. Élveztem, hogy kint lehetek a határban, hétágról sütött a nap.
Láttam őzet, fácánt, birka nyájat, szarvasmarha csordát......és a végtelen határt, megművelt földeket, legelőket.......
Napkeltétől napnyugtáig |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése