Palotakert

A Budai Várpalota számomra eddig ismeretlen részein jártam, ahogy elindultam a Buzogány torony felé. A torony teste középkori eredetű, a felső rész azonban teljes egészében a 20. század közepén készült.

Belső kert a Történeti Múzeum körül, emlékszem mikor bent jártam a múzeumban, ide nem sikerült kijutnom. Most leltem rá az ide vezető útra.......

 Borsos Miklós gránátalmát ábrázoló szökőkútja

 Modern vaskapu, kijárat hátrafelé

 Érdekes összhatás a régi kövek mellett ez a modern kapu

Johannes Regiomontanus (1436–1476), Mátyás király csillagásza, kora egyik legtehetségesebb matematikusa, csillagásza és műszerkészítője volt. A Történeti Múzeum előkertjében található dombormű,  Rátonyi József szobrászművész 1979-ben felavatott alkotása

Romantikus hely egy kis üldögélésre, a történelmi falak mentén, ha belegondolok, hogy egykoron itt üldögélt Beatrix is........                                                

Mátyás és Beatrix címerét őrző kút

Zeughaus (katonai szertár) amely a Sándor-palota mellett, a Szent György tér és a Budavári Palota mai „A” épületének helyén állt. A fegyvertárként szolgáló egyszerű épület 1723-ban leégett, ám 1730-ban újjáépítették és csak a Királyi Palota hauszmanni bővítése során bontották le. A barokk kapu azonban megmaradt, az annyira megtetszett Hauszmann Alajosnak, hogy beépítette a keleti várfalba, ahol ma is látható.

 Mária szobor alatti lépcsőn jöttem le a Várkert Bazárba

 Kilátás

A Várba mindig érdemes felmenni.......

Palota

Sándor-palota a Szent György téren 

1803-1806 között épült klasszicista stílusban, Pollack Mihály és Johann Aman terve szerint

1803-ban került gróf Sándor Vince tulajdonába. Itt született gróf Sándor Móric, az „ördöglovas” az 1820-30-as évek Pestjének egyik híres személye.
Itt olvashattok róla:
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndor_M%C3%B3ric

A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak. 1851-1856 között Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg rezidenciája volt. 1881-ben a magyar állam végleg megvásárolta a mindenkori miniszterelnök számára, állandó lakhelyül. Miniszterelnökként első lakója maga Andrássy Gyula volt, őt  egészen 1945-ig követték utódai, összesen 16-an. A Sándor-palotában vetett véget életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt gróf Teleki Pál 1941-ben. Az épület Budapest ostromakor szinte teljesen megsemmisült.

2000-2002 között állították helyre, így lett a magyar köztársaság elnöki rezidenciája

Nagyon sajnálom, hogy felújítása után, mikor megnyitották a nagyközönségnek nem tudtam megnézni. A kulturális örökség napján talán lesz rá lehetőségem, ha nem szól közbe a járvány....
http://oroksegnapok.gov.hu/helyszinek

Bástyákon

Az ünnepek miatt megszakítottam budai beszámolómat. Ott tartottam, hogy alulról akartam megnézni a Halászbástyát, ezért ismeretlen, de annál izgalmasabb úton jöttem idáig.

Schulek Frigyes lépcső, micsoda látvány!

Sárkányölő Szent György-szobor, melynek eredetije Prágában található, Európa első teljes alakos bronz lovasszobra, Kolozsvári testvérek alkotása. Több másolata is van, egyik itt a Halászbástya lépcsőnél.

 Tóth István - Hunyadi János (1903)

 Kilátás a lépcsőről

Egy régebbi, kétéves  bejegyzésem, amikor innen néztük a tüzijátékot

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/08/esteledik.html

 Mélység és magasság

 Nem lehet megunni.....

Sikk

Augusztus 20-án még jutott időm megnézni a Déri Múzeum - Polgári sikk - időszaki kiállítását, amit a múzeumok éjszakáján szerettem volna meglátogatni, de sajnos a járvány miatt ez elmaradt. A tárlat a polgárosodó Debrecen női ruháiból, kiegészítőiből ad ízelítőt. 

Egyből egy női hálószobába toppantam

Szekrényben pedánsan hajtogatott gyönyörű hímzett, csipkés fehérnemű, ágynemű, abrosz. Még nekem is sok van Nagymamámtól, egyre kevesebbet használom őket, mert fehéríteni, keményíteni, mosni, vasalni kell. Régen mindenre jutott idő, energia, pedig még mosógép sem volt.....

A divat nem egyformán érinti a különböző társadalmi rétegeket. Az arisztokrácia, a nagypolgárság, és a művészek diktálják, a polgári középosztály pedig követi a divatot.

1860-1940 között, a kiegyezéstől a világháborúig tartó időszak viselet és tárgykultúráját láthatjuk. A polgár nem csak egy embert takart és nem csupán egy társadalmi pozíciót, hanem egy értékrendet és viselkedésmintát is jelentett egyben.

 A gyöngy örök divat, ezek a gyöngyhímzéses erszények mesések

Báli, alkalmi kiegészítők

"Miden fehérnemű varrattatások gyorsan eszközöltetnek.

"Megbízások vidékre pontosan és mindennemű minták kívánságra teljesítettnek."

Sissi, azaz Erzsébet magyar királyné koronázási ruhájának, Varga Csaba tervező által megálmodott másolata

Idővonalon a kor divatja

1920 új nőtípusa, a flapper. A magabiztos nő, aki bubifrizurát hord, vörös rúzst használ, füstös szemeket fest, valamint férfias allűröket vesz fel: cigarettázik, újságot olvas, megalkotója pedig nem más, mint Coco Chanel.

Gáborjáni Szabó Kálmán - Sárga ruhás nő (1932)

Beleszerettem ebbe a korba, el is határoztam, hogy Pestre megpróbálok ilyen dísztárgyakat beszerezni, egy pár női szobrot már találtam is hozzá az itthoni készletből. :))

A nap végére tele voltam élményekkel, pedig csak délután indultam útnak, estére 7,4 km volt a lábamban, szép nap volt nagyon!  :))