Szeptember végén

El sem hiszem, hogy ennyi volt a nyár.....így elrepült

Tetszik a Kálvin téren ez a jópofa begónia mező, pár hete készült a fotó, még tombolt a nyár

 Felülről ilyen jól néz ki :))

 https://ihirek.hu/2019/09/09/szinpompas-viragos-park-debrecenben/

Évforduló

63 év

"Minden csoda alapja a szeretet!"
Müller Péter

Boldog házassági évfordulót kívánok
szeretetben,
vidámságban,
egészségben!
:))

Szecessziós motívumok

Váci utca 15. sz. Sörforrás étterem, Kralovánszky-bérház. Itt is Zsolnay-kerámiákra bukkantam. A korábbi kétemeletes házat Lechner József 1834-ben építette át Hild József tervei alapján

Kralovánszky László ügyvéd felesége vette meg 1896-ban, lebontatta majd 1901-ben egy új háromemeletes szecessziós épületet épített a helyére (tervező Hofhauser Lajos ill. Svadló Ferenc). Átépítették 1928 és 1934-ben.

A harmadik emelet magasságában Gonzaga Alajos festett faszobra áll. Gonzaga Szent Alajos Castiglione, (1568-1591) – olasz arisztokrata, lombardiai őrgrófi család sarja, aki a világi hatalomról lemondva jezsuita szerzetesnek állt; korai halála után kevesebb mint másfél évtizeddel boldoggá, majd később szentté avatták.

Az oromzat mezőiben szimmetrikus, tulipánokkal és gránátalmákkal gazdagon díszített, domborított virágminta ível – a motívumot régi magyar hímzések alapján tervezték.

Az alsó három szintet gazdag faragású faburkolat fedi. A faburkolat egyes részein visszaköszön a párkány alatti magyaros kerámia motívum. A portál szlavón fából készült velencei gót stílusban

A sörözőt Német Miklós olimpikon és Varga P. József tévébemondó építette át 2004-ben (tervező Valent Tamás).

Búzavirágkék majolika

Lechner és Zsolnay, jó párosítás, két nagy kedvenc!
Pár hete fotóztam a Thonet-házat, a Váci utca 11. sz. alatt, ami egy Lechner Ödön által megálmodott épület, teljes pompájában 1890-ben készült el.

Az építtető, a  hajlított fabútorairól világhírűvé vált Thonet Jakab és testvérei, akik itt rendezték be az akkor már több évtizedes múltra visszatekintő cég irodáit. A gyár alapítója, Michael Thonet  még 1819-ben nyitotta meg első asztalosműhelyét.

Homlokzatát búzavirágkék Zsolnay-majolikaburkolat díszíti, pirogránit díszítéssel, T betű Thonet kezdőbetűje

A párkány alatt, a harmadik emeleti ablakok között látható gótikus, félkupolákkal fedett fülkékbe két festett szobor, egy férfi és egy nő néz le a magasból a nyüzsgő Váci utcára, már több mint egy évszázada.

A díszítőelemek túlnyomó részét Lechner a reneszánsz formakincséből válogatta: delfinek, kagylómotívumok, urnákból kiomló virágkötegek, indafüzérek formájában.

Az első és második emeleten ördögfejes  kovácsoltvas erkélyrácsok

A házat a szecesszió előhírnökének tartják, amely Lechner nagyságát először megtestesíti. Ráadásul ez az épület tekinthető Budapest első korszerű üzletházának.

A sétálgató emberek, felfigyelve rám, maguk is felnéztek, hogy ugyan mit fotózok, majd elővéve telefonjukat ők is érdemesnek találták az épületet egy-két kattintásra :))
Egy 2016-os bejegyzésben már említettem, itt....http://nora-bora-nora.blogspot.com/2016/06/pesti-seta.html

Nyári kavalkád

Séta a Váci utcán

Tudtad, hogy 1,2 km hosszú utca?

Hangulatos ezekkel a zöld futókkal

Megújult terünk

A felújított József nádor téren jártam, mivel országunk két leghíresebb porcelángyártó manufaktúrájának díszkútjaival szépült meg a tér. Csaknem három évig tartott a felújítás.

A tér névadójának szobra, Johann Halbig müncheni szobrász alkotása - József nádor (1869) A nádor a magyar Szent István-rend díszöltönyében látható az Aranygyapjas rend jelvényével.

József nádor, Habsburg-főherceg, Mária Terézia unokája és II. Lipót fia, akit már 20 éves korában, 1796-ban nádorrá választottak és 51 évig, haláláig állt az ország élén. A király után ez számított a legnagyobb közjogi méltóságnak. A magyar reformkor idején élt, sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedésért.

 Zsolnay Herkules-kút

A 130 éves „Herkulesfürdői díszkút” másolata. A szökőkút neoreneszánsz stílusú, 56 db elemből áll, anyaga pirogránit, amely a Zsolnay gyár egyik védjegye, időjárási viszontagságoknak kiválóan ellenálló kerámia.

 A kút alsó részét növényi ornamentika és vízimadarak díszítik

A kutat nem régen láttam Pécsen a Zsolnay-negyedben. Ez egy kissé sárgásabb színű, ami kevésbé tetszett rajta. Itt írtam róla: http://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/08/griffek-szfinxek-vazak-kutak.html

A Herendi Porcelánmanufaktúra  „Élet fája” elnevezésű díszkút. A 2, 80 méter magas fa egy vízzel körülvett medencében áll, melyben habosító fúvókák mozgatják a vizet

Rothschild mintával dekorálták, ami a legismertebb Herendi minta. A madárpár az összetartozás egyik legősibb szimbóluma.

A tér 1500 négyzetméterén 54 fát ültettek és bokrokat is telepítettek, természetes hatású kőburkolatot kapott. A padok, kandeláberek, elválasztó kerítések korhű kialakítására törekedtek. Alatta parkolót hoztak létre.

Egyenlőre a csemeték nagyon kicsik, így árnyékot még nem adtak a negyven fokos hőségben, reméljük hamarosan belombozódnak. Leginkább a fák kivágása miatt támadták ezt a projektet, és a kutakat sokan giccsnek tartják. Nekem tetszik, remélem meg tudom nézni esti kivilágításban is..... Örülök, hogy egy újabb turista látványosság lett a térből.

A Pénzügyminisztérium épülete, Alpár Ignác tervei alapján épült (1909-1913)

 Homlokzatának kőszobrai (Telts Ede művei)

Máltás Hugó fő műve az ún. Kovács–Sebestyén-ház, amely 1859-ben Kovács-Sebestyén Endre orvos, a Szent Rókus Kórház nagy hírű sebésze számára épült, az eredetileg háromemeletes lakóépület romantikus stílusban.

 Alakul a Vörösmarty tér is

 A Zserbó gyönyörű épülete

Sajnos itt is sok az aszfalt, kevés a zöld, árnyat adó fa. Nyáron képtelenség meglenni árnyék nélkül, több helyen tapasztaltam, hogy hiába a szép tér, szinte üresen állnak a padok, mindenki az árnyékot keresi.......