A múzeumnak otthont adó épület kereskedőháznak épült a 15. század első
felében, de a többszöri átalakítás következtében ma a 18-19. századi
barokk és copf stílusjegyek dominálnak kinézetében. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika A ma is látható rác boltajtó 1769 előtt készülhetett.
Az "Arany Sas" patika cégérét 1974-ben készítette Pölöskei József. A homlokzat szoborfülkéjében Kovács Margit keramikusművész Madonnája
Szent Rókus, ferences rendi szerzetes, a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik. Ő maga is elkapta a pestist, így remeteként visszavonulva élt az erdőben, ahol a legenda szerint kigyógyult a pestisből, a kutyája révén, aki nyalogatta a sebét. (Tudtam meg az igen kedves idegenvezető hölgytől)
Jézus és a vérfolyásos asszony falfestés, a 18. századból
Egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett,
hátulról megközelítette és megérintette Jézus ruhája szegélyét. Így
gondolkodott magában: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok." Jézus megfordult, ránézett és így szólt: "Bízzál leányom, a hited
meggyógyított." Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
Művészi kerámiaedények
Ez a kis legyezőszerű, nem más, mint egy recept a 18. századból
Alkimista műhely A budai alkimistákat, mint megannyi társukat főleg két dolog
érdekelte: az aranycsinálás és az örök élet titka. Utóbbihoz olyan
főzeteket kotyvasztottak melybe többek közt mumifikálódott testdarabok
egy-egy kisebb részét, mandragórát, valamint emberi és állati ürüléket
kevertek... vagyis csupa olyasmit amitől garantáltan nem hogy örökké, de
jó ha még pár hónapig eléltek. Mária Terézia részben a fertőzések
terjesztése miatt tiltotta be az alkímiát. Az ilyen laborokhoz egyébként
rendszerint hozzátartoztak a plafonról lelógatott halott állatok is.
Ezeknek azonban pusztán egy funkciójuk volt: elijeszteni a tolvajokat.
Gyógyító apáca
Egy patikus család
Semmelweis Ignác egykori szülőházában működő Semmelweis Orvostörténeti Múzeumhoz (Apród u. 1-3) tartozik ez a múzeum is.