Az 1739–40-es pestisjárványban
a város mintegy harmada halt meg, ennek emlékére emelték a kecskeméti Szentháromság-szobrot.
A Szentháromság-oszlop a 18. század jellegzetes
közép-európai műfaja volt a hasonló jellegű Mária-oszlopokkal egyetemben. A kecskeméti homokkőből faragott (és eredetileg valószínűleg
teljesen festett és aranyozott) szobor tervezője és kivitelezője a
piaristáknál is dolgozó Conti Lipót Antal, azaz Leopoldo Antonio Conti, aki az
itáliai Luganóból származó és Sopronban letelepedett apja után már pesti polgár
volt. Oszlopfőjén a Szentháromság
szoborcsoportja látható. A felhők mögé
bújt puttószerű angyalkákkal kísért oszlop
közepén, a Szeplőtelen Szűz eltapossa a gonoszt, a földgolyóra
tekeredő kísértés kígyóját.
Alatta
Szent István király. A párkányzaton
Szent István mellett Szent
Sebestyén és Szent Rókus kap kiemelt szerepet, Assisi Szent Ferenc szobra valószínűleg a közeli ferences kolostornak
köszönheti a helyét.
Kíváncsi voltam ki ez a nyilakkal telelőtt testű szent. Ő Szent Sebestyén. Diocletianus császár megköveztette és katonáival rányilaztatott, s telelövöldözték nyílvesszőkkel. A katonák azt hitték, Sebestyén meghalt, sorsára hagyták. A testet Iréne (akit szintén szentként
tisztelnek ma) vette magához hogy eltemesse, mikor felfedezte, hogy
Sebestyén még mindig életben van, házába fogadta és meggyógyította.
Palermói Szent Rozália, akit az oltárasztal alatt úgy jelenített meg a szobrász, ahogy a szentet az
1624-es pestisjárvány idején megtalálták Monte Pellegrino barlangjában,
több évszázada a földön fekve, mégis romlatlan testtel, jobb kezében feszülettel.
A belső kovácsoltvas kapuzat (Vég János, 1800) két oldalán
Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek állnak, a katolikus egyház szerepét
hangsúlyozandó. Majd a színház irányában Szent Imre herceg
látható
Ezután következnek a szentek egymás után, a korszakban
rendkívül népszerű Nepomuki Szent János (többek között a haldoklók
patrónusa) és a tűzvésztől és az árvíztől óvó Szent Flórián,
A pestis ellen
szintén védelmet nyújtó jezsuita Xavéri Szent Ferenc és a ferences Padovai
Szent Antal.
Legvégül Keresztelő Szent János teveszőr ruhában, újra figyelmeztetve a „fekete halál” után a keresztségből fakadó újjászületés,
feltámadás lehetőségére.
Rajongok ezekért a barokk homokkő szobrokért, ez a kecskeméti talán az egyik legszebb, amit láttam. Ennyi szépség után még mindig van kecskeméti látnivaló a tarsolyomban. :))