Viszlát április!

Milyen hamar elrepült, és vele együtt elvirágzott a buja természet is. Debrecen virágba borulva. Kedvenc fám az Emlékkertben, nem is tudom milyen fa, talán japán cseresznye, de szimpla virágú?

A történetíró

Déri Múzeum

Séta 7.

Thaly Kálmán (1839-1909)

Költő, író, politikus, tiszteletbeli bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, Jókai Mór másod-unokatestvére. Iskoláit Pozsonyban és Pápán végezte, jogot majd bölcsészetet tanult. A Magyar Történelmi Társulat, valamint a Századok történelmi folyóirat alapító tagja volt.

Már az 1860-as évektől élénk figyelemmel fordult a Rákóczi-szabadságharc története felé. " A fejedelem íródeákjának" munkáit sokan vitatják, hogy túl egyoldalú. Elkötelezettségét több mint ötven mű születése jelzi.

1881-től haláláig, azaz 27 éven keresztül Debrecen egyik országgyűlési képviselője, a Péterfia út 6.sz alatt lakott, barátja, Bekény Péter földbirtokos házában. A város 1903-ban díszpolgárává fogadta.

Életének kiemelkedő eseménye volt, Rákóczi és bujdosótársai hamvainak hazahozatala. A végső nyughelyül a kassai Szent Erzsébet templomot jelölték ki. (Itt már jártunk pár éve.)

Végrendeletében Debrecenre hagyta pozsonyi és budapesti lakásának tárgyait és gazdag könyvtárát.

Szabadság őrvárosa

Déri Múzeum

Séta 6.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tükrében

 

Micsoda meglepetés ért, mikor megpillantottam ezt a számomra igen kedves koszorúkötő lányt, amit Szegeden a Kossuth szobor hátulján mindig megcsodálok.

 

Debrecen igen jelentős színhellyé változott, ide tette át a székhelyét 1849 januárjában az első független, magyar felelős kormány, A Piac utcai kapuőrségnél jegyezték be Kossuth Lajos, „a magyarok Mózese” érkezését 1849 január 07-én. Itt mondták ki Magyarország függetlenségét a református Nagytemplomban tartott nyílt gyűlésen 1849. április 14-én.  „…Debrecen népe! Íme én a nemzet nevében Debreczen városát, a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom”.

Kossuth pipája

A fából készült ereklyeláda a fegyverletétel kidolgozott jelenetével, három aradi vértanú, Aulich Lajos tábornok csontjainak, illetve Damjanich János és gr. Vécsey Károly bitófájának darabjait őrzi.

1848-49-es lovassági zászló

Könyves Tóth Mihály református lelkész ("Kossuth papja") 1848 októberében csatlakozott az Aradot körülzáró sereghez. A szabadságharc bukása után 20 évi várfogságra ítélték. A festményt Tóth Ágoston az olmützi várbörtönben festette 1851 végén vagy 1852 elején.

Költőnk

Déri Múzeum

Séta 5.

Csokonai Vitéz Mihályról több helyen lehet találni emlékeket, a Református Kollégiumban, az Irodalom Házában és természetesen itt a Déri Múzeumban is.

" Természet! emeld fel örök törvényedet,
S mindenek hallgatni fogják beszédedet.
E kézzel fogható setétség eltűnik,
Az éjnek madara húholni megszűnik.
Egy jóltévő világ a mennyből kiderűl,
S a sok kigondolt menny mind homályba merűl."

A környezetet egy kert adja, amely valójában Debrecen három kertjéből áll, Füvészkert, Emlékkert és a Temetőkert.

Csokonai szobrok

Ferenczy István eredeti mellszobráról másolta Medgyessy Ferenc. Az eredeti Ferenczy  szobrot a Református Kollégiumban láttam, az Izsó Miklós Csokonai szobormintával együtt.

"Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek."

Még Csokonai sírjával adós vagyok, feltétlen elzarándokolok a Dorottya utcába, amint lesz egy kis időm!
Régebbi bejegyzéseimet Csokonai kapcsán itt olvashatod:

http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2016/10/poeta-doctus.html
http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2017/02/a-medgyessy-muzeum-egyik-szarnyaban.html

Arany Egyszarvú Patika

Déri Múzeum

Séta 4.

A patika berendezése az egyik legszebb és legértékesebb hazai gyógyszertári gyűjtemény

„Áldjon meg az Isten bejövetelkor és távozáskor!”

A gyógyszertárat Zeininger Antal, az alapító, 1772-ben a régi Czegléd utca 3. (ma Kossuth utca 6.) szám alatti házban működtette.1807-ben Kaffka József vette meg, később fia Kaffka Károly örökölte. 1846-ban az új tulajdonos, a marosvásárhelyi születésű Rotschnek Károly lett, aki az Arany Egyszarvú Patikát hagyta örökségül fiának Rotschnek Emilnek, aki 1852-ben költöztette át patikáját a Sas és Kossuth utca sarkára, ahol jelenleg is gyógyszertár üzemel. A bútorzatot a mai védett biedermeier bútorzatra cserélte, a régi berendezést a Városi Múzeumnak ajándékozta. 
A patika szerepel Jókai Mór Egetvívó asszonyszív című regényében is, eszerint Mányoki Ádám festette a berendezést, de ez csak Jókai képzelete. A festmények feltehetően négy ismeretlen festő művei.

Aszklépiosz, a gyógyítás istene, pálcájára tekeredett kígyóval

Galénosz az ókori világ legismertebb római orvosa

Hügieia, a görög mitológiában az egészség, tisztaság istennője, szent állatával a kígyóval. (A tisztaságot Hügieia neve után higiénének nevezik)

Munka, férfiasság, erélyesség az egyik táblán, 

szórakozás, művészet, vidámság, fiatalság szimbolikája a másikon

A négy világrész ábrázolása, Európa, Ázsia, Amerika, Afrika 

Megjelenik a négy évszak és a  négy arisztotelészi elem is, tavasz- tűz, nyár-víz, ősz-levegő, tél-föld

A Föld napján

Pár napos csoda a kertemben

 A meleg miatt nagyon rövid ideig lehetett bennük gyönyörködni

Milyen jó lenne, ha egész nyáron tartana ez a virágpompa, virágzó fák, bokrok és a hagymások!