Életre kelt kastélyok

Dédnagymamám Dégenfeldéknél volt házivarrónő és komorna, egyik fia feljegyzése szerint.
Így hazafelé útba ejtettük a Tarcali Dégenfeld-kastélyt, Tokaj mellett. Jelenleg szállodaként üzemel. Sétáltunk egyet a gyönyörű parkjában.

 Szőlőbirtok a kastély körül

Ezt követően megálltunk a téglási Dégenfeld-kastélynál is. Meglepődve láttuk, hogy gyönyörűen felújították. Rendezvényközpont lesz benne. Még nem látogatható, így csak távolról tudtam fotót készíteni róla.

Itt egy link a Dégenfeld családfáról. A második oszlopban levő családra gyanakszom Dédnagymamám kapcsán, Jászkisér miatt.

Dégenfeld-család

Határszemle

"Ha igazán szereted a természetet,
mindenhol megtalálod a szépséget."

Vincent Van Gogh

Angyalkert

Martonvásáron ahogy kijöttünk a csodálatos Brunszvik kastélyparkból, két lépésnyire a főtéren találtuk magunkat, ahol májusban avattak fel egy új szobrot.

Beethoven és a halhatatlan kedves
Nagy János felvidéki szobrászművész és Troznai István ötvösmester alkotása

Már a múltkori posztban belinkeltem Beethoven leveleit, csak találgatások folynak, hogy vajon ki rejtőzhet a Halhatatlan Kedves megnevezés mögött......Brunszvik Teréz, Jozefin vagy Giulietta?

Sok-sok levendula mindenütt

 Virágos violinkulcs

Nagy kíváncsisággal léptünk be az Óvodamúzeumba. 

Brunszvik Teréz (1775-1861) a kisdedóvás és nevelés apostola volt. Az ország és Közép-Európa első kisdedóvóját, 1828-ban hozta létre Budán, melyet Angyalkertnek neveztek.

Patkó kapu

Végre méltó helyére került a gyönyörűséges
patkó kapu.

Nagy boldogság :))

1977-ben készült

Romantikus séta

Hétvégén, Budapesten jártunk, a fiaimnál rendezkedtem egy kicsit. Pihenőként ellátogattunk Martonvásárra a Brunszvik-kastélyba.
Mária Terézia királynő adományozta a martonvásári birtokot és a grófi rangot Brunszvik Antalnak. Halála után gyermekei örökölték. A kastély 1783-85 között épült. Az utódok többször átépítették. 1893-ban Brunszvik Géza eladta a birtokot. 1897-ben került Dréher Antal sörgyáros birtokába, aki 1945-ig birtokolta. 1945-ben hadi kórház is volt benne. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik.

Egy darabka Anglia a Tudor stílusú kastélyban

1799-ben özvegy Bruszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel elment a császárvárosba, hogy férjhez adja őket. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel, a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t. Beethovent Jozefinhez fűzték gyengéd szálak, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő.

 Beethoven Emlékmúzeum

Itt a férjem ismeretsége révén szakszerű idegenvezetésben volt részünk.

"Halhatatlan Kedves"

Vajon melyikőjük lehetett ? (Kattints a linkre!)

A hetven hektáros angolparkot Brunszvik Ferenc alakította ki. A parkon átfolyó Szent László vizét felduzzasztották és kis tavat, szigetet hoztak létre. Természetvédelmi Területté nyilvánították, rengeteg egzotikus, különleges fa található itt. 

 R. Törley Mária - Brunszvik Teréz gyerekekkel (2002)

Romantikus kis fahíd vezet a szigetre. Éppen két esküvői pár fotózása zajlott.

 A Beethoven-hangversenyek helyszíne a sziget közepén

Pásztor János Beethoven mellszobra (1927)

Mocsárciprus

Gyökereiből cseppkő alakú légzőgyökér ágak emelkednek a talajfelszín felé, sosem láttam még ilyet

Öreg platánokból nem volt hiány itt sem...

 Úgy láttuk próbálkozás folyik a tavirózsa telepítésére is, drukkolok......gyönyörű lesz

Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja működik a falai között.

Tengerszem

Megyer-hegyi tengerszemet is felkerestük, hazafelé jövet, amely kedvelt túrázó és kirándulóhely, Sárospatak közelében. Egyes fórumokon az ország hét természeti csodája között emlegetik, bár a név kicsit megtévesztő, mert nem magashegységben keletkezett és nem a jég formálta ilyenné, hanem emberi kéz.

Egy kis szőlőbirtok mellett hagytuk az autót, onnan gyalog fél órányi séta volt, erdőben emelkedőn.

A 15. századtól kezdve kézi erővel itt bányászták a malomköveket. Évente 400 malomkő is készült a kőtömbökből. A fejtési gödörben összegyűlt a csapadékvíz, így keletkezett az állandó vízű tó.  A bányászok kisebb fülkéket vágtak maguknak a bánya falában és itt laktak.

A tavat körbevevő sziklafalak 70 méterre magasodnak a víztükör felé. A víz átlagos mélysége 6,5 méteres.

1907-ben bezárták a bányát és 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították a tavat és környékét, mely 1 hektár körüli.
Volt jó pár turista rajtunk kívül, bár mi egy kevésbé járt, nehezebb utat választottunk véletlenül.

Szőlőbirtok, ahol a kocsit hagytuk